Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Lagzi István: A magyarországi lengyel menekültek élet-és munkaviszonyainak néhány kérdése 1939-1945

munkaerőt kereső, uzsorától sem visszariadó vállalkozóknál. Ennek megakadályozására a H. M. 21. osztálya leszögezte, hogy a magyar vállalkozók és munkára jelentkező lengyel menekültek között ún. munkavállalási szerződést kell kötni. A félreértések elkerülése végett a H. M. 21. osztálya úgy rendelkezett, hogy a munkavállalási egyezséget az internáltak kiuzsorázásának elkerülésére a táborparancsnokság jóváhagyásával lehet csak megkötni, amely a helyi szokásos árak [kiemelés tőlem L. I.] figyelembevételével történjék.

18 1. Ml 'NKAI.EHETŐSÉG A MEZŐGAZDASÁGBAN A földművelésügyi miniszter 13"

7 537/1939A

/

III. A. 1. sz. körlevele szerint a lengyel menekült katonák munkaerejére már az 1939 őszi mezőgazdasági munkáknál is számítottak.

19 A H. M. 21. osztálya 1939. október 16-án felhívta a hadtest parancsnokságok figyelmét, hogy a lengyel menekült katonákat - az egyéni munkavállalás mellett - önkéntes jelentkezés alapján mezőgazdasági és egyéb földmunkákra a magyarhonos munkavállalók megélhetésének veszélyeztetése nélkül..."

20 igénybe lehet venni. A H. M. és a Földművelésügyi Minisztérium közös megállapodása értelmében a menekültek alkalmazását csak olyan munkák elvégzéséhez javasolták, ahol nem akadt elegendő magyar munkavállaló. A munkásigénylést a Földművelésügyi Minisztérium mellett működő Országos Gazdasági Munkaközvetítő Irodán keresztül lehetett kérelmezni. Az iroda a H. M. 21. osztály, később az illetékes hadtestparancsnokságok útján mozgatta, irányította a lengyel munkásosztagokat.

21 Borsod vármegyében 1939. szeptember végén az őszi betakarítási munkákban való lengyel részvétel érdekében Borbély-Maczk)' Emil főispán szeptember végén érintkezésbe lépett a Belügy- és Külügyminisztériummal, hogy a lengyel menekültek munkavállalásának lehetőségeiről tájékozódjon. Borsod vármegyében abból indultak ki, hogy a genfi egyezmények értelmében a magyar hatóságoknak jogukban áll az önként jelentkezőket, de csakis ezeket ...foglalkoztatni, ami nagy előnyére válnék különösen itt, Borsod vármegyében a gazdaságoknak, amelyek igen sok helyen mezőgazdasági munkáshiánnyal küszködnek. A kormánybiztos-főispán ezen az alapon javaslatot tett az illetékes helyen, hogy vegyék fontolóra a jelentkező lengyel katonáknak a mezőgazdaságban való alkalmazását. Arra nézve is javaslatot tett, hogy amennyiben lehetséges, a lengyelek által behozott katonalovakat felhasználva, a mezőgazdaságnak kölcsönözzenek ki lovakat."

22 Somogy vármegyében egyes földbirtokosok ugyancsak katonai parancsnokságokhoz fordultak avégett, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatokra lengyel menekültekből alakítandó munkáscsapatokat bocsássanak rendelkezésükre."

23 A sárvári hercegi uradalom az elsők között jelentette be igényét a munkára jelentkező lengyel menekültekre. Az Eszterházi uradalom már 1939. szeptember 26-án - táviratilag érdeklődött a Honvédelmi Minisztérium 2 I. osztályánál, hogy a sárvári lengyel katonai táborban lévő menekültek közül, milyen feltételek mellett alkalmazhatnak erdőmérnököket és erdészeket. A munkástoborzás híre rövid idő alatt a távoli és kis létszámú polgári táborokba is eljutott. A tállyai lengyel polgári menekültek közül - a jobb szállás, ellátás reményében - már 1939 októberében 30 személy Győrben keresett munkát.

21 A lengyel menekültek egyik legbefolyásosabb pártfogója gróf Szapáiy Györgyné is „alkalmazott" lengyeleket. A grófnő két lányával