Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Lagzi István: A magyarországi lengyel menekültek élet-és munkaviszonyainak néhány kérdése 1939-1945

A táboron kívül lakást és a munkai úllalást a 11. M. 21. osztálya is támogatta, a kintlakást azonban némi feltételekhez kötötték tekintettel a legtöbb táborban amúgy is rossz és zsúfolt elhelyezési viszonyokra, a már is beállott télre és arra, hogy nem hadifoglyokról van szó [a kintlakási - L. I.]... kérelmek teljesítése az alábbi feltételek mellett megengedhető volt: 1. Az illető internált becsületszavát adja, hogy ezt a kedvezményt nem használja fel a szökésre, és semmiféle politikai mozgalomban nem vesz részt. 2. Az, aki az internáltat magához veszi, érte felelősséget vállal. 3. Az internált katona és tiszt kizárólag csak polgári ruhát viselhet. 4. Minden hó 1., 11. és 22-én a lakóhelyéhez legközelebb eső táborban - ahová állományilag áthelyezendő - személyesen jelentkezik, mely alkalommal illetékszerű zsoldját amennyiben erre igényt tart - felveheti."

11 Bartha Károly honvédelmi miniszter a katonai személyek kintlakásos elhelyezésétől először idegenkedett, majd a 21. osztály 1939. november 8-i ismételt felterjesztésére hozzájárult a kintlakást engedélyező rendelet kiadásához. A táboron kívül lakás a kényelmi szempontokon túlmenően is jelentős kedvezménynek számított. Kezdetben ismerősök, megfelelő összeköttetések segítségével lehetett kintlakási engedélyhez jutni. Gróf Stanislaw Skarbek századost Horthy Miklós személyes kívánságára a hidasnémeti katonai internálótáborből bocsájtották el és Malczer Lilla országgyűlési képviselő alsókékesdi házában helyezték el.

12 Horthy Istvánt két lengyel tiszt részére - akiket külföldi tárgyalásai alkalmával ismert meg - ugyancsak táboron kívül kért elszállásolást.

13 A bábolnai ménes igazgatója, Pettko-Sza/idtner ezredes Franciszek Raciborski tiszthelyettest, lótenyésztő szakembert, földbirtokost vendégként Bábolnán, saját lakásában helyezte el.

14 Az amerikai Young Men's Christian Association magyarországi titkára, Paul Super dr. Stefan Hubicki brigádtábornokot kérte ki a nagymarosi katonai táborból. Baló ezredes 1939. október 28-án kiadott rendeletére Hubicki tábornok részére táboron kívüli lakást biztosítottak azzal a lehetőséggel, hogy az országban az általa választott helyeken tartózkodhat."

15 A tabi táborból Jan Ragnis polgári menekültet Lestyánszky József'kérésére Sajószentpéterre helyezték. Lestyánszkv a nevezett eltartásáról hatóság előtt tett nyilatkozatban felelősséget vállalt.""' A menekültek felkarolására még igen sok példát sorolhatnánk. A táboron kívül lakás engedélyezése a katonai hatóságok részéről gesztus volt, a munkavégzésre való kijelölés azonban az érdekek szférájába tartozott. A lengyel menekült katonák munkaerejének hasznosítására a katonai szervek is hamar felfigyeltek, különböző sürgős műszaki munkálatok (garázs- és barakképítés, lőtérjavítás stb.) elvégzésére a lengyel internált személyek, valamint egyes polgári szakemberek felhasználását tervezték. A hadtestparancsnokságok révén 1939. október 18-án utasították a táborparancsnokságokat, hogy „...szám szerinti kimutatást szerkesszenek az állományukban lévő műszaki munkaerőkről, külön (a) tisztekről, képzettség és szakma szerint."

1 A kimutatásoknál a végzettség fokát mérnök, szakmunkás stb. is meg kellett jelölni. A mezőgazdasági munkások toborzása is 1939 őszén vette kezdetét. A Honvédelmi Minisztérium 21. osztályának véleménye szerint mivel a Magyarországon lévő lengyel katonai menekültek nem minősíthetők hadifoglyoknak, ezért a munkát vállaló lengyelek részére teljes munkabért kellett fizetni. Amennyiben tisztekről volt szó, a H. M. 21. osztályának utasítása értelmében csak akkor alkalmazhatók, ha erre önként jelentkeznek." A lengyel menekültek tájékozatlanságuk - nyelvi nehézségek - miatt könnyen áldozatul eshettek az olcsó