Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Dombi Péter—T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a XIX. század közepén

1. táblázat A települések és lakosaik száma a Dél-Dunántúlon az 1840-es évek. elején Szabad Puszta Megye királyi Mezőváros Falti és Összes város majorság település s z á m a Baranya 1 13 337 40 391 Somogy — 30 282 187 499 Tolna — 20 87 17* 134 Zala — 33 5

7

3 4** 610 Dél-Dunántúl I 96 1 279 231 1 617 lakosainak száma Baranya 14287 31 723 184 654 ' 1 610 232 274 Somogy — 43172 166639 8 584 218395 Tolna — 73 755 96 002 5104 174 861 Zala — 53 962 207 539 261 501 Összesen Il 287 202 612 654 834 1 5 298 887 031 * A forrás „számos pusztát" említ a név szerint említetteken kívül. ** A forrás csak a legjelentősebb pusztákat említi, megjegyezvén, hogy több puszta is van a megye területén. Forrás: Fényes F.: Magyar országnak és a hozzá kapcsolt tartományoknak mostani állapot ja statistikai és geographiai tekintetben. I. köt. Pest, 1841. (Másociik kiadás.) A puszták számát figyelmen kívül kell hagynunk, mert az 1840-es években ezek pontos összeírása nem történt meg, Tolna és Zala megyékben csak néhány fontosabbat emeltek ki. A falvak és a mezővárosok számának eltérése azonban nem számottevő. Közülük csak a mezővárosok számának konkrét vizsgálata lehetséges. Baranya megyében az 1850-es években egy szabad királyi városon kívül 12 mezőváros alkotta - Fényes geographiai szótára szerint - a városok hálózatát. Az 1840-es években Fényes Elek műve mezővárosnak jelölte Szentlőrincet is, de ezt a 10 évvel később kelt szótárában magyar faluként szerepelteti. 1865-ben pedig Szentlőrinc ismét mezővárosok között szerepelt.

3 Ez - természetesen - nem jelenti azt, hogy a település jogi státusát változtatta, csupán azt, hogy Fényes Elek értesülése szerint az adott időpontokban hol falu-, hol mezővárosként jelölték meg az általa használt forrásokban. Baranya megyében a mezővárosban lakók száma 1850-ben 30 748 fő volt, az összes lakosság 13,5%-a. (1840-ben az arány 13,6% volt.) Ha Pécs lakosait is figyelembe vesszük, akkor az 1850-es években Baranya megye népességének 1/5-e (20%-a) városias településekben lakott. De miiven volt ezeknek a mezővárosoknak a jellege Baranya megyében? Elsőként az tűnik fel, hogy nagy többségükben vegyes nemzetiségű városok, s kívü-