Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Somssich Pongrác (összeállítása): Részletek gróf Somssich László (1874-1956) emlékirataiból

A parlament, a békeszerződés ratifikálására összehívott ülése megrendítő volt. Néhányan elhagyták az üléstermet tiltakozásként. Az ülés végén az összes résztvevő egy emberként állt fel és énekelte el a Himnuszt. Mindenki szemében könny csillogott. Mivel a mi delegációnk nem volt hajlandó a békeparancs aláírására, a kormány két miniszterét küldte ki Párizsba. Ettől a naptól kezdve félárbocon maradt a nemzeti zászló az összes hivatalos épületen. Ezzel szomorú és eredménytelen munkánk véget is ért. A magyar nép hazafias megértését jellemzi, ezt senki se vette zokon, ezért soha szemrehányást nem kaptunk. Részvétel a közéletben 1920-1940 1920. február havában Horthy Miklós tengernagyot Magyarország kormányzójává választották meg. Horthy népszerűségét katonai helytállása alapozta meg a kis osztrák-magyar flotta élén. Elsősorban katona volt, jő hazafi, ele nem politikus. Ebben az évben kezdődtek a birtokpolitikai és földreformtárgyalások. Júliusban hívott össze bennünket az akkori földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác: Hegedűs Lóránt pénzügyminisztert, Hadik Jánost és engem. Egész éjszakán át tartó tárgyalásunk nem hozott végleges eredményt, de megvetette alapjait egy ezután hozott törvénynek, amely szerint a nagyobb birtokok szántó- és rétterületük 18%-át, a kisebbek aránylag kisebb %-át engedték át kárpótlás nélkül a földreform céljaira. A közügyek mind jobban igénybe vették időmet, így saját birtokomnak, s az ugyancsak rám háruló özvegy anyósom somogyvári birtokának vezetését mindinkább új tiszttartómra, Treer Gyulára kellett bíznom. A hét végén azért mindig hazautaztam vonaton Szarkavárra, ahol akkor bejártam a gazdaságot, és Treerrel megbeszéltük a teendőket és a további munkatervet. (Atyám korán kelő és fáradhatatlan gyalogló volt. A szarkavári birtokot gyalog, a hetesit kocsin járta be. Mikor reggelihez ültünk, ő már gyakran egy nagyobb sétáról jött vissza. „Belgiumban még 80 éves korában is gyakran járt át gyalog a 4 km távolságra lévő szomszéd községbe a háztartási bevásárlásokat elvégezni. Útközben mindig megállt az emberekkel beszélgetni. Már otthon is ismert volt arról, hogy neki sohasem lehetett előre köszönni, akárki legyen az, mindig ő emelte meg elsőnek a kalapját.") (S. P.) Ebben az időben alakult meg az Országos Mezőgazdasági Kamara és annak vidéki tagozatai. Ennek elnökei Almássy Imre, majd Hoyos Miksa volt. Később Mecsér Andrást választották elnökké, aki nagy nyilas volt, és akivel sehogy sem tudtam együttműködni. 1921-ben Bethlen István miniszterelnök felszólított, hívjam össze a legnagyobb magyar földbirtokosokat, püspököket, egyházi rendek vezetőit nagyobb magyar államkölcsön előjegyzésére. Az egész kölcsön úgy 200 millió lenne, ebből a mezőgazdasági érdekeltségekre kb. 50 millió esne, míg a többit az ipar, kereskedelem és a pénzintézetek jegyeznék elő. Összehívtam az érdekelteket, köztük Csernoch akkori hercegprímást is. Hosszas tárgyalások után végül hajlandók voltak a kívánt kölcsön előjegyzésére. Később aztán az USA és több külföldi állam is késznek mutatkozott hasonló kölcsönt nyújtani. Az Osztrák-Magyar Bank működése 1918-ban megszűnt. 1918-tól 1923-ig interregnum volt, és a papírpénzjegyek kibocsátását a Posta-takarékpénztárra bízták.