Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)
Dombi Péter—T. Mérey Klára: Dél-Dunántúl településhálózatának néhány gazdaságtörténeti jellemzője a XIX. század közepén
átlagok számítását, valamint kereszttáblázatok készítését végeztettük el a géppel. A gépi feldolgozás inputja az egyes településekre vonatkozóan a következő adatokból állt: 0. A vizsgálat időpontja: 1851 ill. 1865/66. 1. A település neve 2. A település típusa (város, mezőváros, falu, puszta) 3. A település nemzetiségi jellege (magyar, német, horvát - ide soroltuk a sokacokat is -, szlovén - akkori nevén vend - és vegyes) 4. A településen lakó római katolikus, görög katolikus, református, evangélikus, zsidó, óhitű, vágyás görögkelet vallásúak száma 5. A településhez legközelebbnek említett piachely 6. A településhez legközelebbi piachelyre történő eljutás időtartama 7. A településhez legközelebbnek említett postaállomás 8. Az ide való eljutás időtartama 9. A földterület művelési ágak szerinti nagysága szántóföld rét legelő holdakban erdő (1851 -ben csupán megléte) szőlő művelésben nem használt terület 10. A birtokos személye Az alábbiakban e számítások eredményét néhány - a számok sorából kibontakozó - problémakör szerint haladva tekintjük át és próbáljuk meg - ezek összegzéseként - a tanulmányunk elején feltett kérdésekre a választ megadni. //. Településtípusok és a lakosság A településhálózatra minden korban az a legjellemzőbb, hogy az egyes települések státusa, jogi besorolása, illetve az ezzel - hosszabb távon - összefüggő gazdasági ereje miként változik, alakul. Ezért minden időszakban fontos kérdés egy-egy területen a települések típusok szerinti megoszlása, vagyis azok jogállása, illetve annak vizsgálata, hogy egy-egy település megfelelt-e mindazoknak az elvárásoknak, amelyeket a küztudat egy város, egy falu, vagy egy praedium, egy „puszta" fogalmához kötött? A településhálózat egészének helyzetéről a 2. sz. táblázatunk ad áttekintést, amely azt mutatja meg, hogy az 1850-es évek elején egy szabad királyi város volt Dél-Dunántúlon: a Mecsek lábánál fekvő Pécs, egy rendezett tanácsú város: a jó közlekedési hálózattal rendelkező Nagykanizsa, 86 mezőváros, 1132 falu és 430 puszta, vagyis összesen 1650 település. Ageographiai szótár adatait egybevetve Fényes Elek 1837. évi megyei és 1840. évi egyházi összeírásokon alapuló összefoglaló munkájával 2 azt látjuk, hogy 1840ben a települések összes száma Dél-Dunántúlon 1617. Ekkor is megtaláljuk az egy szabad királyi várost, de Nagykanizsa még csak a mezővárosok sorában szerepel, amelyeknek összes száma: 96. A falvak száma 1279, a majorságoké, pusztáké 231. (Lásd: 1. táblázat.)
