Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Király István: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt 1919. március 19. és 1919. november 30-ika között

Ballá Aladár, Kuna P. András, Meskó Pál, Meskó Zoltán, Patacsi Dénes, Herczegh Sándor, Kovács J. István, Mohácsy Lajos, dr. Nagy József, Tankovics János. Vezérlőbizottság: Balogh Elemér, dr. Barla Szabó József, dr. Bedegi Gábor, dr. Berki Gyula, Buday Barna, Guthy Sándor, dr. Gaál Endre, Haypál István, Horváth Jenő, Jeszenszky Pál, Juhász József, Karácsony Gyula, Kájel Endre, Kerekes Mihály, dr. Kovács Nagy Sándor, dr. Könyves István, dr. Ruppert Rezső, dr. Schandl Károly, dr. Serbán Iván, Szántó Gyula, Szilassy Zoltán, Szijj Bálint és dr. Szilágyi Lajos. A párt igazgatója: dr. Lukovics Aladár és dr. Berki Gyula. A párt háznagyai: Galló Tivadar és Gaál Endre.

8 Az új párt neve: Egyesült Kisgazda-, Földműves és Polgári Párt. A pártok fúziója megkérdőjelezhető, mert egyik oldalon sem kérdezték meg a szervezeteket. Az elégedetlenség elég nagy volt. A volt Kisgazdapárt felhígult értelmiségiekkel és polgári elemekkel, akik csendesen kiszorították a parasztokat onnan, ahol a párt ügyeit intézték. Főleg azok szorultak ki, akik a regionális szervezetekben tevékenykedtek, akik a Kisgazdapárt hosszú építkezése során a pártot országos párttá fejlesztették. Mindössze egy-két mohikán parasztvezető maradt meg hírmondónak a vezetőségben. A többség hivatásos politikus és jogász. A Nagyatádi Szabó István által alapított párt bármennyire reformista párt volt, de az nem vitatható el tőle, hogy 1919 elejéig igazi paraszti párt volt. Még azok az értelmiségiek is, akik a párthoz csapódtak ebben az időszakban, mély paraszti gyökerekkel rendelkeztek. A Kisgazdapárt eredeti karakterét adó tömegek és képviselőik először 1919. november 30-án szorultak háttérbe. A Földműves Párttal végrehajtott fúzió természetes talajától fosztotta meg Nagyatádi Szabó Istvánt. Amellett, hogy az 1919-es év annyi bajt és megoldandó kérdést zúdított az országra, kétségtelen, hogy a kiépülő katonai diktatúra fontos szerepet töltött be a Kisgazdapárt deferálásában. Ennek az igazi néppártnak erőtartalékait a katonai diktatúra nagyon megapasztotta. Nagyatádi Szabó István évtizedes politikai múltja és az Európában éppen akkor szenzációnak számító parasztminiszter személye, nem tette szükségessé a két párt fúzióját. Az egyesülésre igazán nem volt szüksége Nagyatádi Szabó Istvánnak; a békekötés előtt személye nélkül nem lehetett volna kormányt alakítani. A korábbi évek pártépítési gyakorlata megtévesztette Nagyatádi Szabó Istvánt. A Kisgazdapárt - 1909-től - eredendően fúziós alakulat volt. Az a hite, hogy tömegei nőnek és így az ország vezető pártja lesz a Kisgazdapárt, ez csak ideig-óráig valósult meg az 1920-as januári választásokon. Amikor már csak papíron létezett a Kisgazdapárt (az Egységes Párt létrejötte után), a régi kisgazdák megpróbáltak egy paraszti frakciót létre hozni, de az egészen eredménytelen maradt. Nagyatádi Szabó István egyik régi párthíve írta naplójába: „Végül Rubinek közeledett hozzá (t. i. Nagyatádi Szabóhoz, K. I.) s ő - ez volt élete legnagyobb baklövése - beadta derekát egy fúzióhoz ezekkel." „Valóban elkedvetlenül jöttem haza. Beadták hát a derekukat és legnagyobb ellenségeikkel álltak össze. Vége volt... (nem olvasható, K. 1. ) pártnak, eladták a Gaál Endrék és társaik, akiknek mandátum és hatalom kellett. Ebből a zsarolásból többé soha nem tért a párt magához. Hamarosan megszűnt a Dohány utca (azaz a régi Kisgazdapárt központja, K. I.) lenni."

88 Neubauer Ferenc számos vonatkozásban, különösen külpolitikai vonatkozásban, mérsékeltebb álláspontot képviselt, mint Nagyatádi Szabó István, mégis politikájuk paraszti és belpolitikai részében álláspontjuk elég közel állt egymáshoz. Neubauer, mint ügyvéd elég erősen érdeklődött az agrártársadalmi problémák iránt. Nemegyszer tanácsadója volt Nagyatádinak. Útjuk 1919 végén elvált, valószínű azért,