Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)
Király István: Nagyatádi Szabó István és a Kisgazdapárt 1919. március 19. és 1919. november 30-ika között
A húsvéti szocialista látogatástól eltekintve, Nagyatádit hagyták dolgozni. Csupán egy alkalommal tartottak nála házkutatást. A helyi társas körben ment el és amint az szokásos, elbeszélgetett falujabeliekkel. A működő besúgórendszer a hatóságoknál szervezkedést jelzett. Abból a célból, hogy letartóztathassák, házkutatást tartottak, de az nem járt eredménnyel. 36 A proletárdiktatúra időszakában Nagyatádi Szabó Istvánt nem bántották, szabadon művelhette háza népével és öreg cselédjével negyvenöt holdas birtokát. Csupán egyszer ijesztette meg egy nyári zivatar, amikor a mezőn a kocsija oldalához bekötött két lova egy közeli villámcsapástól kimúlott. Ők a zivatar elől a kocsi alá menekültek, bajuk nem esett, de a lovakban 40 ezer korona kár keletkezett. 37 Ő maga is írt a Tanácsköztársaság 133 napja politikai csendjéről; ,A kommunizmus alatt községemből, a Somogy 7 megyei Erdőcsokonyából ki nem mozdulhattam, mert vörös őrök állandóan figyeltek." 38 „...midőn az igali járásban engedélyt kaptak a kisgazdák a kommunistáktól arra, hogy gazdaságilag szervezkedhessenek és ezt a szervezkedést meg is kezdték; felkértek, hogy álljak élükre. Ezt az ajánlatot én nem csak elutasítottam, de egyenesen felszólítottam őket, hogy hagyják abba a már megkezdett szervezkedést is, ami meg is történt." 39 „...én hazafiúi fájdalmamat becsületes paraszti munkába temettem." 40 Nagyatádi Szabó nem először csinálta, ha a politikában valami nagyon nem tetszett neki, akkor haza ment a falujába. így tett 1918. október 31-dike után is, amikor az egynapos Hadik-kormány földművelésügyi miniszterségét elvesztette. 41 Ugyanez történt 1919. március 21-ike után is. És hadd említsem meg, hogy korábban már néhányszor előfordult hasonló az életében. A valóságban Nagyatádi Szabó István politikai értelemben nem olyan passzív, amint az a kevés számú dokumentumból kitűnik. Politikai küzdőtársai - az elszigeteltség ellenére - igyekeztek vele kapcsolatban maradni. Ennek egy 7 érdekes esetét hozta tudomásomra Neubauer Ferenc vője, dr. Szili Gyula nyugdíjas kaposvári ügyvéd. 1919 nyarán volt apósa, Neubauer Ferenc, Nagyatádi régi követője, nagy titokban elindult Nagyatádi Szabó Istvánhoz. Egy megbízható kaposvári fiakkeressel vitette magát Kadarkútig, majd onnan jutottak el Erdőcsokonyára. Este érkeztek meg Nagyatádi Szabó Istvánhoz és előadta, hogy külföldre akarják szöktetni. Megszerezték a szükséges mennyiségű francia frankot és Jugoszlávia felé tervezték, hogy parasztkocsin elhagyja az országot. Éjszakába nyúlott a beszélgetés. Nagyatádi azt javasolta, hogy 7 minderre aludjanak egyet. Reggel aztán közölte Neubauerrel, hogy ő sem a faluját, sem az országot nem hajlandó elhagyni. Nagyatádi Szabó és a kisgazdamozgalom a proletárdiktatúra bukása után Amennyire Nagyatádi Szabó István beszorult a proletárdiktatúra időszakában a saját falujába, a Tanácsköztársaság bukásakor olyan gyorsan vonatra ült és Budapestre utazott. Erről ő maga így nyilatkozott: „Mikor a kommunizmus megbukott és Peidl sürgönyére Pestre utaztam, tettem avval a becsületes szándékkal, hogy 7 összefogok minden polgári politikussal, hogy segítsünk az ország baján. Peidl kérdésére azt válaszoltam, hogy 7 csak a többi polgári pártokkal egyetértően veszek részt egy 7 kormányban." 42 A korabeli kaposvári újság riportja arról tanúskodik, hogy Nagyatádi Szabó István a proletárdiktatúra alatt mélyen elgondolkozott azon, ami vele 1919 tavaszán történt. Peidl hívására már kész politikai tervei voltak. Sőt a
