Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Szita László. A dualizmuskori népiskolák államosításának nemzetiségpolitikai vonatkozásai Somogy megyében

kellene szervezni, vagy ha az államosítás mellőztetne, akkor e létező felekezeti iskolát kellene fejleszteni, ami azonban valószínű szintén állami áldozatot igényelne. őrtilos Lélekszám: 821. Ebből magyar: 809 (98,6%), írni-olvasni tud: 426 (51,9%). Nemzetiség: magyar. Felekezet: r. kai. Magyar ajkú község kéttanerős r. kat. iskolával, 125 mindennapos tanulóval. Az írni-olvasni tudás a megyei átlagnál jóval gyengébben áll. Vagy államosítani kell az iskolát, vagy a felekezeti iskolában gondoskodni kellene mindenáron, hogy a gyermekek megtanuljanak írni és olvasni. Bükkösei Lélekszám: 478. Ebből magyar: 478, írni-olvasni tud: 235 (49,2%). Nemzetiség: magyar. Felekezetek: r. kat. és ev. Tiszta magyar község, amelyben az írni-olvasni tudás nagyon gyenge. Az iskolát vagy államosítani kell, vagy más eszközökkel elérni, hogy a gyermekek megtanuljanak írni-olvasni. Az államosítás nem ütközne különösen nehézségekbe, mert a r. kat. iskola 622 K állami, illetve községi segélyben részesül, amely összeg nyilván az államosított iskolát is megilletné. Belezna Lélekszám: 1500. Ebből magyar: 675 (45%), írni-olvasni tud: 768 (51,2%). Fő nemzetiségek: hónát, magyar. Felekezetek: r. kat. és ev. Az 1890. évi népszámlálás szerint a községnek majdnem az összes lakója (99,8%) magyar anyanyelvűnek volt kimutatva. Az 1900. évi népszámláláskor ez az arány 45%, a horvát anyanyelvűek számaránya 55%. Minthogy azonban a magyarul tudók aránya 1900-ban is az összes lakosnak 94,9%-át tette ki, kétségtelen, hog}' a nag}- különbség legalábbis részben, a két népszámlálás alkalmával követett eltérő felfogásnak a következménye. A magyar és hónát nemzetiség fogalmának ez a határozatlansága azonban, mely éppúgy maga után vonhatja a magyaroknak gyors elhorvátosodását, mint a horvátnak ugyancsak gyors megmagyarosodását, nemzeti érdekből tehát sürgős az iskola államosítása. Ez különben tisztán tanügyi szempontból is nagyon indokolt, mert a községben az írni-olvasni tudás nagyon gyenge lábon áll, továbbá jóval a megyei átlagon alul van. A jelenlegi r. kat. népiskolában két tanító 207 mindennapi tanulóval foglalkozik. Ez a túlzsúfoltság lehetetlenné teszi az iskolai feladatok ellátását. Államosítás esetén a fenti nemzeti érdekekre való tekintettel is négy tanítói állással kell szervezni. A vármegye politikai és tanügyi vezetése ezt a tenet terjesztette a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé. A feldolgozása és kritikai elemzése sokáig váratott magára. Mindenesetre nem nyerte meg a kormányzat tetszését a nagyon részletes tenezet. Valószínű, helyes adatokkal alátámasztva, a következők miatt vetette el Somogy vármegye felterjesztését: 1. A megye egy kis részének a területét vizsgálta meg a tanügyi irányító, a Dráva mente és térsége iskoláit. 2. Belső-Somogy, Délkelet-Somogy kiesett látókörükből, pedig mindenütt szükség lenne a nemzeti