Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)
Szita László. A dualizmuskori népiskolák államosításának nemzetiségpolitikai vonatkozásai Somogy megyében
érdekek erősítésére. A német-magyar tannyelvű iskolákról ezért szó sem esett, még távlati tervezésben sem. 3. Somogy többi részén is kétségbeejtő viszonyok vannak, különösen a pusztai iskolák helyzete katasztrofális, ahol színmagyar lakosság él. Az 1907 végén érkezett leiratra küldött válasz, amely alig tér el az 1906 novemberében felterjesztett tervezet bevezetőjétől, a következőket hangsúlyozta újra: Állami iskolák felállítására Somogy vármegye legnagyobb részében tulajdonképpen sem tanügyi, sem nemzeti szempontból nincs is szükség. A vármegye lakosainak körében az „...általános műveltség legfőbb ismérve, az írni-olvasni tudás, az országosnál jóval kedvezőbb mértékben van elterjedve, de nincs szükség nemzeti szempontból sem, mivel a vármegye népessége túlnyomóan magyar anyanyelvű, és a vármegye területén található kis nemzetiségi szigetek a magyarság oly nagy tömegével vannak körülvéve, hogy ezeknek a magyarságba leendő beolvadása minden állami beavatkozás nélkül is csak idő kérdése...". Ezt követően megismételték az 1898 óta vallott meggyőződésüket, hogy csak a Dráva térségében kell államosítási munkálatokba fogni, mert ott a nemzeti érdekek veszélyezettek a horvát hatás miatt. A vármegye egyetlen lépést nem hátrált fent kidolgozott tervétől. Úgy tűnik, a kultuszkormányzat viszont elfoglalta magát a nagy nemzetiségi régiók (Erdély, Felvidék, Északnyugat-Dunántúl, Bács-Bodrog vármegye) állami iskoláinak ügyével. A kormányzati levéltárat kutatva látható, hogy az ekkor már 2221 állami iskola hatalmas terhet rótt a minisztériumra a maga panaszaival, anyagi nehézségeivel, nemzetiségi konfliktusaival. Somogy vármegyének nem is válaszolt, hagyta a maga útját járni. A terv itt is elbukott Baranyához, Tolnához hasonlóan. Pálfalu 1906-ban létrehozott állami népiskoláján kívül az egész terv elenyészett. 22 A munkálatok, a tervezések, a feltáró vizsgálatok, az ezt kísérő országos sajtó és szaksajtó vitái mégis haszonnal jártak, mert a tanügy elmaradottságára hívták fel a figyelmet. Mindenekelőtt arra, hogy a felekezeti iskolarendszerrel is súlyos problémák vannak. Zsúfoltság, tanítóhiány, az osztatlan rendszer tarthatatlansága. Ugyanekkor reflektorfénybe kerültek a nemzetiségi kisrégiók is; elmaradottságuk hasonlóak voltak a magyar falvak népoktatásához.
