Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 22. (Kaposvár, 1991)

Szita László. A dualizmuskori népiskolák államosításának nemzetiségpolitikai vonatkozásai Somogy megyében

mításba a közbeeső: Berzence, Vízvár, Góla, Babócsa stb. Dráva-parti, egyszersmind vasút menti községek iskoláinak államosítása. Az államosítás azonban Barcson és Zákányban erős akadályokba fog ütközni, mert a r. kat. jellegű iskolák csak nagyobb kedvezmények esetén hajlandóak államivá alakulni. A sztárai r. kat. iskolát azonban tudtommal a hitközség szívesen átengedi állami kezelésbe, Alázattal kérem méltóságodat, hogy ez esetben, ha kifejtett nézeteimet helyesnek méltóztatik találni, legyen kegyes a magas tanügyi kormányzatot ezen nézetekről tájékoztatni, egyben kieszközölni, hogy Zákányban és Barcson tárgyalásokba bocsátkozhassak, mert meg vagyok győződve, hogy a Dráva-part megerősítése által nemcsak a vármegyénknek, de az egész országnak is nagy szolgálatot teszünk. A német ajkú községek iskoláinak államosítása, amelyek egyébként mind magyar tannyelvűtek, szerintem jobban várhatnak azon időkre, amidőn az állam pénzvagyonai megengedik az iskolák nagyobb részének az államosítását. E tekintetben nézetem szerint ott kell kezdeni az államosítást, ahol a szomszédos községek is németek, s utóbbra maradhatnak az olyanok, ahol csak egy-egy német község ékelődik be a magyar községek közé, mint pl. Szomajom, Ecseny stb. A tősgyökeres magyar vidékek iskoláinak államosítása terén központokat kívánnék megállapítani, ahonnan bizonyos idővel rajvonalakban húzódnék tovább az állami iskolák irányvonala. Központokul a járási székhelyek szolgálnának. A központból kiinduló rajvonalak a nagyobb községek felé irányulnának. így pl. az atádi központból Kutason és Nagybajomon át Sárd, Csokonya és Hetes lenne a raj vonal iránya..." Konkrét államosítási tervet is felterjesztett 1898. február 12-én. Eszerint 1899-ben Zákány, Barcs és Sztára, Nagyatád helységekben kellene elvégezni az államosítás feladatát. 1900-ban Berzence, Vízvár, Góla, Babócsa, Tab, Igal, 1901-ben Drávatamási, Tótfalu, Drávaszentmárton, Drávakeresztúr, Marcali, Lengyeltóti iskoláit államosították A rajvonalak kiépítése, a többi iskolák államosításával együtt, csak 1901. éven túl lenne lassan eszközlendő..."

13 Már a parlamenti viták során is jelentős nézeteltérések figyelhetők meg az állami iskolák megszervezése körül. Nyilvánvalóan egyházi önkormányzati érdekeket sértettek az olyan esetek, amelyek során viszonylag jól működő felekezeti iskolákat is állami kezelésbe terveztek venni. A gyengén működő, s egyházi fenntartójától is elhanyagolt népiskolák esetében is komoly és felelősségteljes egyeztetésekre lett volna szükség az egyházmegyei hatóságokkal, egyházi tanfelügyelőségekkel. Szinte nincs az országban egyetlen megye sem, ahol nézeteltérésekre ne került volna sor. Somogyban sem történt másképpen. A megyei tanfelügyelőség Sztára, Teklafalu, Belezna, Bolhó Drávaszentmárton, Pálfalu, Tarany, Heresznye, Bélavár, Vízvár, Háromfa, Agarév katolikus iskoláinál igen határozottan lépett fel az állami kezelésbevétel érdekében. A falvak plébániái, de a legtöbb iskolaszék is ezzel ellentétes döntéseket hozott. Ebben kétségtelenül anyagi meggondolások is nagy szerepet játszottak. Az adókkal megterhelt önkormányzati költségvetésekből nem kívántak iskolaügyre elkülöníteni újabb összegeket. A Pécs-egyházmegye püspökéhez több panaszlevél érkezett. Végül Hetyei Sámuel püspök

14 határozott levélben kereste meg a somogyi főispánt, és többek között az iskolaállamosítási tervek ellen is tiltakozott. Levelének ezen részéből a következőket közöljük: a szigetvári esperességi kerület drávaparti plébánosaitól folyton érkeznek hozzánk panaszok Somogy megye kir. tanfelügyelőségének - a