Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Géger László: Kísérletek a szövetkezetek megmentésére Somogyban 1953 második felében

igen jónak értékelte. A zárszámadás után a kilépettek közül az első héten 4 család 8 taggal és 18 kh földdel visszalépett. Mivel a kilépési arány kiugróan ebben a járásban volt a legnagyobb, különösen érdekesek a járási vb statisztikái. Október 1. és 16. között 633 tag adta be kilépési kérelmét. Közülük december 16-ig 105 tag, a zárszámadások idején 20 tag vonta kilépési szándékát vissza.

1

"

1 Sajnos, a többi járásból nem állnak ilyen statisztikák a rendelkezésünkre. December közepére a megyei tanácstól induló útmutatások alapján minden járásban megvonták a gazdasági év, a szövetkezeti mozgalom, az agrárpolitika, a kilépések és feloszlások után kialakult helyzet mérlegét. Átértékelték a szövetkezeti politika korábbi gyakorlatát, és a tsz-ek gazdasági helyzetére helyezték a hangsúlyt. , A kilépések és feloszlások során sok törvénytelenséget követtek el a megyei apparátus, a bentmaradt tagok és a kilépő tagok is. A megyétől és a járástól is a legjobb dolgozókat küldtük ki, hogy a felmerült problémákat orvosolják." — hangzott el a megyei vb ülésén.

121 Már ezt megelőzően határozatot hozott a megyei vb, melyben utasította a mezőgazdasági osztályt, hogy azokban a községekben, ahol nagyszámú kilépés fordult elő, a kilépőket hívják össze értekezletre. Beszélgessenek el velük, közöljék, hogy a jövőben is segítik munkájukat. Meg kell szüntetni, hogy egyes helyeken a kilépőkkel szemben ellenségesen viselkedjenek tanácsaink."

126 A barcsi járási vb utasította a községi vb elnököket, hogy a kilépőknek — ha az nem sérti a tsz tulajdonát, illetve tagosított területét — biztosítsák saját földterületeiket. A mezőgazdasági osztály vezetőjének utasítást kellett kiadnia arról, hogy számoljanak el a kilépett tagokkal.

127 A nagyatádi vb szintén a kilépő tagok földjének azonnali kiadása mellett szállt síkra. A marcali járási vb ülésén elhangzott, hogy a böhönyei tsz-nél 14 család ki akart lépni, de az agitáció eredményeként már csak 4 család akar (akik még mindig nem léptek ki), és a begyűjtési kedvezmények megadása után biztosan ők is bentmaradnak.

128 Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy ezekre az intézkedésekre már csak decemberben, a gazdasági év végén került sor. Aki akart, ekkorra már kilépett. A kilépések és kizárások hátrányos következményei már beálltak, most már fontosabb volt a termelési kedv fokozása, az ellenséges légkör enyhítése, a kialakult helyzet megszilárdítása. A következő esztendőre kellett már tekinteni. A kaposvári járási pártbizottság határozatban írta elő, hogy két héten belül minden kilépő tag ügyét rendezni kell. A felszámolt tsz-ek tartozásait december 20-ig kellett rendezni. A járásban 22 tsz oszlott fel, csak 4 tsz-nél nem volt nagyobb arányai kilépés. A helyzet konszolidálódása után megkezdődött a megmaradó tsz-ek fejlesztésére vonatkozó új programok kidolgozása. Magyaratádon és Hedrehelyen is jelentkeztek olyan volt tagok, akik vissza akartak lépni, de nem vették őket vissza. Hedrehelyen a községi tanács összehívta a kilépett tagokat, és megköszönte nekik a munkát. Megyeszerte erélyesen felléptek a járási tanácsok a kilépettek visszafogadása érdekében. Ellentétek léptek fel a tanács és a tsz vezetősége között, mert a tanács a kilépők visszavétele mellett szállt síkra, és a tsz vezetői szerint „túl nagy ígéreteket tettek a tsz rovására".

129 1953 végén egészen új alapokról indult el a következő gazdasági év előkészítése, a tsz-ek erősítése, a szakmai munka javítása. A legtöbb tsz-ben a zárszámadás után új vezetőséget választottak. Hiába volt azonban azonos a tanácsoknál és a pártbizottságokon a személyi apparátus, hiába akarta akaratát a funkcionáriusok egy része a régi módszerekkel érvényesíteni, a régi szövetkezeti politikához