Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Géger László: Kísérletek a szövetkezetek megmentésére Somogyban 1953 második felében

és Porrog községekben a feloszlott tsz-ek tagsága nem volt hajlandó birtokba venni a felszámoló bizottság által kijelölt földeket. Sok helyütt a járási mezőgazdasági osztálynak a megyei tanács földbirtokrendező csoportja segítségét kellett kérnie a volt tagok földjének kijelölésére, mert a várakozás az őszi vetés teljes kimaradásával fenyegetett.

118 Ha a tagság ragaszkodott a felszámoláshoz, a felszámoló bizottság munkáját megkönnyítendő, előbb felértékelő bizottság ment ki a tsz-be, amely összeírta a tsz vagyonát. A bizottság felmérte a meglévő közös vagyonban az aktívákat és a passzívákat, ezzel előkészítette a felszámoló bizottság zárszámadását, a tartozások kiegyenlítését és a tagokkal történő elszámolást. Munkájukat sok kritika érte. A kilépett tagok részéről érkeztek olyan panaszok, hogy a bizottság nem értékelte fel a tsz minden vagyonát, és ami kimaradt, azt a tagok széthordták. Voltak tsz-ek, ahol az egyénekre lebontott összeg nem fedezte az állatgondozó járandóságát."

9 Még nagyobb gond volt a feloszlott tsz-ek állatállományának elhelyezése. Erről a Földművelésügyi Minisztérium döntött, amely azt eredményezte, hogy az állatokat elvitték a megyéből. Ezt a gyakorlatot a megyei vb ülésein többen sérelmezték, hangsúlyozva, hogy az állatokat a megyén belül kell tartani, és ennek érdekében a mezőgazdasági osztálynak mindent meg kell tennie. Több javaslat hangzott el, melyek az állatokat állami gazdaságoknál, tangazdaságoknál, vagy azoknál az egyéni gazdáknál javasolták elhelyezni, akik tartalékföldet bérelnek. A jogszabály szerint ezt az állományi; a környező tsz-ek megerősítésére kellett volna fordítani, ezt a rendelkezést azonban a minisztérium megsértette. így valóban fontos lett volna a helyi tanácsok fellépése, hiszen az elhelyezésre nekik kellett volna javaslatot tenniök. A mezőgazdasági osztályok azonban nem törődtek a kérdéssel, a parasztoknak kellett felvetniök, mi legyen az állatokkal. Nem törődtek azonban az emberek fizetésével sem, akik ezeket az állatokat gondozták. Volt olyan állatgondozó, aki négy hétig nem kapott fizetést.

1

"

0 Általánossá vált a fennmaradó állomány kiárusítása. VIII. VISSZAllPÉSEK, STATISZTIKÁK ,1953 végén a megye 301 szövetkezete közül 80 oszlott fel. Kilépett a tagság 40 %-a, de ez az arány a kaposvári és a tabi járásban elérte a 60 %-ot. A csurgói járásban a tagság 75 %-a lépett ki. Legjelentősebb arányban a középparasztok léplek ki (62,8% ), mert a funkcionáriusok körében felerősödött a középparaszt-ellenesség, amely jelentősen megnehezítette a tsz-ek megszilárdítását. Nagyobb arányai kilépések ott történtek az országban és a megyében is, ahol a legnagyobb volt az előző években a számszerű fejlesztés (Somogy, Csongrád, Szabolcs), ugyanakkor Pest, Fejér, Győr-Sopron, Komárom és Tolna megyében 1954 elején több volt a tsz-tag, mint 1951-ben.

121 Hktuk, hogy a tsz-ek 1953 végén sokkal jobb eredménnyel zártak, mint ezt megelőzően bármikor. Különösen látványos volt az eredmény 1852-höz képest, amikor rendkívüli aszály pusztított. Ki kell azonban emelni, hogy a viszonylag kedvező eredmények elsősorban a kormány jelentős anyagi támogatásának köszönhetők. Elsőnek a tabi járási vb ülésén számoltak be arról, hogy a kilépett tagok közül sokan t 'isszamennének a tsz-be.

122 A legjobb eredménnyel a kányái, a vityapusztai és a kisbárapáti tsz zárult. A csurgói járásban a járási vb a zárszámadások eredményét