Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Géger László: Kísérletek a szövetkezetek megmentésére Somogyban 1953 második felében

( Szabadi, Somogyegres). A felbomlás iránti szervezkedés elsősorban a tabi járásban figyelhető meg. Előfordult, hogy három különböző községben lévő csoport azonos szövegű kérvényt nyújtott be, melyben feloszlatásukat kérték."

12 Egyes helyeken a tagok éjjel aláírásokat gyűjtöttek a tsz felbomlására.

53 A nagykorpádi tanács titkára felbiztatott egy tagot, hogy a kilépésre buzdítson a csoportban. Mindezt éppen akkor tette, amikor a bennmaradásért folyt az aláírásgyűjtés. Amikor pedig a tsz megszilárdítása érdekében a községben értekezletet tartottak — amelyen a vb titkárnak hivatalból részt kellett volna vennie —, ő egy kisebb csoporttal kint maradt az utcán, és a tsz feloszlása mellett agitált."

11 Kibontakozóban volt tehát egy ellenpropaganda, melyben a párt és a tanács tagjai, a tsz-ek vezetői is részt vettek. Természetesen ezt a legkeményebb eszközökkel elfojtották, a szervezőket korábban internálták, most bíróság elé állították. Ez lett a sorsa a nagykorpádi vb titkárnak is. A kaposvári járásban a tsz-ek megszilárdítása érdekében értekezletre hívták össze a tsz-elnököket, de az értekezlet a visszájára fordult, mert 13 elnök a felbomlás mellett szólalt fel.~° A járásban 38 tsz nem volt hajlandó átvenni a vetési tervet, 27 tsz-elnök nem vett részt a tervfelbontáson."

1

'

1 A megyei vb elnöke szerint „az osztályellenség már jobban agitál, mint a tanács"."

1 A tsz-elnökökkel kapcsolatban még egy kérdésre kell kitérni: az elnökök „káderezésének" kérdésére. Tekintettel arra, hogy a tsz-ek egyben tartásában az elnökökre kulcsszerep hárult, ugyanakkor igen sok elnök a kritikus pillanatban a felbomlás mellett foglalt állást, a párt- és a tanácsi vezetés úgy ítélte meg, hogy a jövőben nagy

7 gondot kell fordítani az elnökök személyi-politikai kiválasztására. A megyei tanács személyzeti osztályának vezetője szerint néhány tsz-ben kifejezetten az elnök az oka annak, hogy a tagság fel akar bomlani. Másutt az elnök csak csatlakozott a felbomlást követelőkhöz. Ez a politikai vezetés szemében természetesen megengedhetetlen volt, hiszen az elnöknek az MDF emberének kellett lennie. Ezért „azok az elvtársak, akikhez a tsz tartozik, foglalkozzanak a tsz elnökével, mint káderrel, nézzék meg, milyen a múltja, nem ő is azon igyekszik-e, hogy a szövetkezet felbomoljon. Helyes volna, ha a mezőgazdasági osztálynál minden vezető káderanyaga megvolna."

18 Október 14-én a barcsi járási vb határozatot hozott, melyben felhívta a mezőgazdasági osztály vezetőjét, hogy „tisztázza a tsz-elnökök káderanyagát".

19 A tabi járásban a kormányprogram ismertetése után a tsz-vezetőségeket újjá választották, 33 tsz-ben választottak új elnököt. A járási mezőgazdasági osztály értékelése szerint azonban a választott elnökök gyengének bizonyultak, „nem képviselik a tsz ügyeit". Emiatt az osztály megvizsgálta a tsz-ek vezetőségét, és elmozdította a neki nem tetsző vezetőket, akiket a tanács embereivel pótoltak. Sok adat merült fel, melyek szerint a tsz-elnökök egy része emberileg sem volt alkalmas a vezető posztra. A pusztaszentgyörgyi Új Élet Tsz elnöke mindig italos volt, emiatt a legjobb dolgozók léptek ki.

60 Másutt a tsz-vezetőség tagjai az elnök szűk körű rokonságához tartoztak. A felbomlást támogató tsz-elnökökre hamar rásütötték, hogy népellenes, osztályellenség, „kulák", stb. A simonfai tsz-elnökről pl. (aki egy brigádvezetővel közösen a felbomlás mellett agitált) azt terjesztette a vb, hogy kitelepített volksbundista volt."

1 1953 nyarán — a hosszas erőfeszítések eredményeképpen — a szövetkezetek egyben tartására széles módszerskála alakult ki. Az első reflex természetesen a felbomlás mellett agitáló „felbujtók" kiemelése volt. Ezek felkutatására akár széles körű nyomozást is szerveztek.

<>2 A feloszlást támogató tsz-elnökök közül sokat bíróság elé állítottak, akik pedig nem voltak tsz-vezetőségi tagok, vagy tanácsi