Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Géger László: Kísérletek a szövetkezetek megmentésére Somogyban 1953 második felében

vezetők voltak, kivétel nélkül börtönbe kerültek. Miután a legnagyobb veszélynek, a szervezett tömeges felbomlásnak elejét vették, előtérbe került a „finomabb" módszerek alkalmazása. Felmérések készültek, hány tag kíván a szövetkezetben maradni. Őket külön gyűlésekre hívták egybe, és a tsz fennmaradása melletti agitációra hívták fel. A tanács- és tsz-elnökök elbeszélgettek a tagsággal, igyekeztek az embereket megnyugtatni. A csurgói járási vb három módszert ajánlott a tsz-eknek: először válasszanak ki tagokat a jól működő tsz-ekből, és küldjék a gyenge tsz-ekbe őket segíteni. Másodszor a lelkes, jól dolgozó tsz-tagok gyűjtsenek maguk köré csoportokat, és közösen dolgozzanak. Végül ismertessék a tagokkal a tsz eredményeit és az állam által nyújtott kedvezményeket/" A barcsi járási vb elnöke személyesen kérte meg a járási tanács tagjait, menjenek ki a tsz-ekbe, beszélgessenek el a tagokkal, hogy a tsz fennmaradjon. A vb-tagokat pedig határozottan utasították, hogy menjenek a csoportokba agitálni, és a munkákban is nyújtsanak segítséget/

0 A barcsi járási pártbizottság inkább a hagyományos módszereket erőltette. Az MDP járási titkára szerint „fő feladat a hangadók elhallgattatása. Egyes tsz-eknél már megvan a hangadók névsora, ezek a cséplés befejezése után ki lesznek zárva a tsz-ből" A „megszilárdítás" eme sajátos formájáról számolt be a járási mezőgazdasági osztályvezető helyettese is: ,A vízvári tsz-ben 46 tag kizárása után a munkaviszony lényegesen megjavult. Az új parasztpolitika érvényesítésének legnagyobb akadálya a változatlan apparátus volt, amely nem tudott és nem is akart elszakadni a régi módszerektől. A nagyatádi járás tsz-ei az első kormányprogram után 4 millió forint hitelt kaptak, szeptemberben további 2 milliót. Felhívta a vb a mezőgazdasági osztályát, gondoskodjon arról, hogy a tsz-ek néhány tagja rendszeresen járjon más tsz-ekbe tapasztalatcserére. A szilárd tsz-ek egy-egy tagja vállalta egy gyenge tsz patronálását. A gépállomásokat kötelezték a tsz-ekkel szemben vállalt kötelezettségeik teljesítésére és arra, hogy a tsz-eknek mindig javított állapotban adják át a gépeket.

68 Az egész megyében felszólították a járási mezőgazdasági osztályokat, hogy érvényesítsék a tsz-ek gépállomásokkal szemben fennálló kötbérigényeit. A tsz-ek egyben tartásának fontos eszköze volt az instruktori hálózat átszervezése. Az átszervezés a megyei tanácstól indult ki, ahol kiderült, hogy az egyik vb tag olyan tsz-t patronált, amely nem is létezett. Ezért átfogó vizsgálatot tartottak minden járásban. 9 Erős kritika érte, hogy Istvándiban heteken keresztül nem járt istruktor. Minden megyei vb-tagnak vállalnia kellett egy tsz-t. Ezen túl a mezőgazdasági osztály dolgozóinak is el kellett beszélgetnie a tagokkal. Ismertetniük kellett az engedményeket, és a legjobb tsz-ek eredményeit. 0 Ugyancsak elítélték azokat az instruktorokat, akik csak a községi tanácsig, vagy a tsz-elnökig jutottak. Ha egy tsz a felbomlás közelébe került, soron kívül jelöltek ki a részére instruktort, akinek naponta jelentést kellett adnia a járási pártbizottságnak és a járási tanácsnak a munkák állásáról. A csurgói járásban minden tsz-ben a tagság köréből is egy patronale)! jelöltek ki, akinek meg kellet győznie a tagságot a nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről. A fonyódi járásban a járási vb a tsz-ek megszilárdítása és fejlesztése érdekében ún. felelőseiket küldött ki. A második lépcsőben kiépítette a körzeti felelősök rendszerét. A körzeti felelősök a „felelősöket" ellenőrizték, munkájukról naponta beszámoltatták őket. 1 Ezen túl még működött a hagyományos aktívahálózat, amelyet átcsoportosítottak úgy, hogy a legrosszabbul működő tsz-ekhez a legfejlettebb aktívákat küldték ki. ~ A járási mezőgazdasági osztály a tsz-ek vetési munkáinak beindítására