Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Géger László: Kísérletek a szövetkezetek megmentésére Somogyban 1953 második felében

volt a kilépési szándék elsősorban azokon a területeken, ahol kényszer hatására léptek be a szövetkezetbe. Fokozta az elégedetlenséget, hogy a kilépni szándékozó tagokat több helyütt megfenyegették, és így akarták őket visszatartani. A tagok a bevitt földjüket és állatállományaikat továbbra is sajátjuknak tekintették.

1 Egyes tsz-eknél még nem volt tagosítás, és a föld szétosztva maradt. Itt különösen erős volt a szétválás igénye.

18 A tagság körében az a vélemény alakult ki, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztoknak sokkal könnyebb.

19 A gazdasági év haladtával a tsz-ellenes hangulat tovább fokozódott. Nagyon érzékenyen érintette a tagokat, hogy az elszámolások során méltánytalanságok érték őket, amikor pedig panasszal fordultak a vezetőséghez, durván beszéltek velük, és a panaszukat nem orvosolták.

20 A tagság rossz hangulatát végsőkig fokozta a vezetőséggel való rossz viszony. ,A vezetők nem munkatársat látnak a tagokban, hanem önkényesen, parancsolgató módon bánnak velük" — állapította meg a megyei vb.

21 Más esetekben a vezetőség a tagság szemében korrumpálódott, és a döntéseket különböző rokoni és baráti összefonódások révén hozták, amely ugyancsak a tagság tudomására jutott ( pl. lábodi Béke tsz).

22 7. A tsz-ekben állt a munka. A magángazdákkal szemben elsősorban az állattenyésztésben volt nyomasztó a lemaradás, de a növénytermesztésben is felette állt a szövetkezetnek a magánszektor. A két terület nem választható el élesen, hiszen éppen a takarmánytermesztés és kezelés alacsony színvonala miatt nem fejlődött az állattartás. Kislábod és Nagylábod között elrothadt a széna, mert nem hordták be. A közösből a tagok hazavitték az állatokat, mert nem tudtak nekik enni adni.

23 A traktorosok — akik részben a tsz-szel, részben a gépállomással álltak munkaviszonyban — gyakran olyan rossz munkát végeztek, hogy a tsz-tagok felszólították őket, hagyják el a területet, mert különben megverik őket. A gépállomások a tsz-ekben csak 8-10 cm mélyen szántottak, és akkor állították mélyebbre, ha ellenőröket láttak közeledni. A tsz-ek nem végezték el a tartóhántást és a másodvetést, mert úgy vélték, úgyis felbomlik a szövetkezet.

2 ' A rend teljesen megbomlott, a törvényesség fellazult, és meghatározó lett az a tény, hogy a tagság a szövetkezetet nem érzi magáénak. Abban egyfajta eszközt lát kötelességek, terhek alóli kibúvásra, nyerészkedésre. A szarkástói Vörös Csillag tsz-nél 15 hold kukorica júliusban még kapálatlan volt. A hónap végén a gabona még nem volt learatva. Másutt vontatottan haladt a behordás, a szabási tsz-nél állt a cséplőgép, mert a gabonát nem hordták be. A tsz-ek nem akartak vetni, mert olyan hírek terjedtek, hogy a szövetkezet még az ősz folyamán feloszlik.

2

"

1 A tabi járási vb értékelése szerint a bonnyai Béke tsz „nem csinál semmit", maga az elnök is úgy nyilatkozott, hogy a terv teljesítése nem biztosított. Törökkoppányban, Bábonymegyeren a munkafegyelem igen laza volt, 10 órakor kezdték a munkát. A törökkoppányi tsz vezetőségében mindenki rokona volt a másiknak, ez korruptságot és hanyagságot eredményezett.

2

' A törökkoppányi, a miklósi, a bálványosi, a gamási, a tabi, a bábonymegyeri és a zicsi tsz-nek decemberben még szedetlen volt a kukoricája. A kilépett parasztság a munkát nem volt hajlandó elvégezni, míg a bent maradt tagság a kilépők részét nem akarta leszedni.

2 8. A tagok nem akarták az őszi másodi 'etést eh 'égezni, mivel előbb ki akartak lépni a tsz-ből.

28 A nagyatádi tsz elnöke fejtette ki először a vb plénuma előtt, hogy a tagok nem akarnak közösen vetni, és mindenki csak a maga földjét vetné el.

29 A magyaratádi tsz-nél a középparasztok nem voltak hajlandók vetni. A vetés megkezdése vízválasztónak számított egy tag magatartásában, mert október l-jével véget ért a gazdasági év, és ha valaki a tsz-ben kezdte meg a vetést, az többnyire annyit jelentett,