Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Andrássy Antal: A Kaposvári Berzsenyi Dániel Szabadkőműves Páholy története (1902—1903) (1. közlemény)

Iyoknak a kórról és a kórokozóról. A kaposvári tbc-pavilon szakmai előkészítését,tervezését vállalta, melyet megelőzően osztrák, svájci, francia és német tanulmányutak előztek meg. Az 1911-ben elkészült új pavilonnak rövidesen a főorvosa lett. 1936-ig, nyugdíjba vonulásáig fáradhatatlan harcosa volt a fertőző betegségek elleni, közöttük a tbc elleni küzdelemnek. Előadásaiban a megelőzést, a szegény néprétegek szociális helyzetének javítását követelte. Az ő tevékenysége alapján nyílott meg a városban az ún. „erdei iskola", a nehéz anyagi helyzetben lévő elemista gyermekeknek. Neki köszönhető a megyében kialakított gondozói hálózat is.

18 Dr. Csurgó Jenő 1903. február 28-án kelt fölvételi kérelmében a Berzsenyi Szabadkőműves Páholy azon kérdésére, hogy

7 mi az ember rendeltetése, a következőt írta: „Hogy magát és embertársait lehetőleg boldoggá tegye!" Ezt várta a szabadkőművesi szövetségtől is. S ezért „Erőmet ezen cél elérésének előmozdításához"— ajánlom, írta.

19 1903. május 19-én vette fel a Berzsenyi páholy tagjai sorába dr. Szigeti-Gyula Sándor (1872—1935) kórházigazgató főorvost. Kevés olyan nagytudású és munkabírású orvos volt a kórház élén mint ő. Tulajdonképpen kórházigazgató atyja gondos, céltudatos neveltetésének köszönhető, hogy halála után fia 1900. január 23-án, átvehette örökét. Ekkor Budapesten a II. számú sebészet első tanársegéde volt, s aki előtt a professzorok is nagy karriert jósoltak. Atyjának a halálos ágyán tett kérésére hazajött, és nyolc kisebb testvére neveltetési gondját is vállalta. Apja, dr. Szigeti Gyula János (1840—1900) korábbi kórházfejlesztő terveit fogja megvalósítani. Amikor átvette a kórházat 355 ágyas volt, s 1935-ben halálakor egy 612 ágyas korszerű kórházat és szakmailag magas színvonalú vezetést hagyott utódjára. Dr. Szigeti igazgatósága idején 1901-től a három és fél évtized alatt a kórház máig is működő képét alakította ki. Kitűnő szervező és koncepciózus ember volt. „A fejlesztés állandósága eletettek a fő törekvése volt."

20 1903. április 2-án aláírt páholyfelvételi kérelmében, dr. Szigeti-Gyula Sándor az ember rendeltetésére, kérdésre a következő választ írta: „Hogv az állati életen kívül a szellemi életével, ami őt az állattól megkülönbözteti, az emberiség javára munkálkodjék, a jó és igaz terjesztésével, a szenvedés és szűkölködés megszüntetésére törekedjék, s egész életével azon legyen, hogy minél közelebb hozza egymáshoz az embereket, a szeretet hatalmával és hirdetésével javukra munkálkodjék." Arra a kérdésre pedig, hogy mit vár a szabadkőművesektől dr. Szigeti-Gyula Sándor ezt írta: „Hogy mentes minden egyéni és önző szándéktól, a hatalmában levő összes eszközökkel azon munkálkodik, hogy a nyomorúság, a civódás és torzsalkodás az emberek között szűnjön meg." S végül a szövetség ezt várhatja tőle, írja: „Hogy teljes erőmtől azon munkálkodom, hogy ideális céljainak megvalósításában közreműködhessem.""

1 1903-ban nem vettek fel több orvost a páholyba. A következő év januárjában dr. Gold Samu (1863-19..) marcali járási főorvos került felvételre. Igaz, ő 1903. október 28-án kelt levelében már kérte felvételét dr. Müller Nándortól: „Mint orvosnak ugyan bőven van alkalmam az emberiséget szolgálni, de boldog lennék, ha bár mint szerény közlegény azon kiváló emberek társaságába kerülhetnék, akik a hazáért és emberiségért munkálkodnak. "

n A munkaterv egészségügyi és szociális tennivalóinak egy részét a következő években sikerült megvalósítani. A cseléd és munkaközvetítést, és a népkonyha létrehozását csak az első világháború előtt sikerült megvalósítani. Mindezt a város, illetve a megye képviselő-testületében, illetve azok bizottságaiban tudták elérni. Ezenkívül a különböző egymás után alakult egyesületekben és kaszinókban a páholy tagjai tevékenyen a munkaterv szellemében vettek részt.