Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Andrássy Antal: A Kaposvári Berzsenyi Dániel Szabadkőműves Páholy története (1902—1903) (1. közlemény)

A Berzsenyi-páholy kéthetente tartott értekezletein az egészségügyi és szociális kérdések, problémák megoldása között elsőként szerepelt a gimnáziumi ifjúsági segélyegylet támogatása. Már 1902. december 19-én tartott értekezletén szerepelt az ifjúsági segélyegylet támogatása és a megyei könyvtár létrehozása.

23 1903. januárban ismét szerepeltek a fenti témák. Az ősz folyamán a kisgyermekek napközi otthonának megvalósítása a páholy napirendjében ismét szerepelt.

21 A szabadkőműveseket a kispolgári-jótékonysági cselekedet mellett a városi közügyekben való részvétel, valamint a polgárság különböző rétegeinek műveltségi és politikai konvergenciája hatotta át. Azon fáradoztak, hogy miután bejutottak valamennyi városi-megyei testületbe, bizottságba és egyletbe, ott a nyugati polgári, elsősorban francia, angol és amerikai példákat követve egységesen progresszív intézkedéseket fogadtassanak el. Elvetették a társadalom alulról jövő osztályharcát, s ellene voltak a forradalmi megoldásoknak. Noha túlnyomó többségük istenhívő ember volt, mégis felléptek — páholytagságuk előtt is — a klerikalizmus, a bigottság ellen. A franciák voltak az eszmei példaképek és az amerikaiak gyakorlatiasságé. A szabadkőművességet az elmúlt fél évszázadban a polgári, de a szocialista történészek nagy többsége is kétkedve, számtalan fenntartással, gyakran rosszindulatú jelzőkkel illették. Horváth Zoltán is azt látta, hogy „propagandája legfeljebb olyan városi polgári réteghez jutott el, amelyek amúgy sem tartoztak a klérus támogatói közé... "

25 A szabadkőművesek Kaposváron, illetve a megyében a leghatásosabb eredményt a szabadművelődés, a polgárság kulturális szintjének emelésében és egységes nézeteinek a kialakításában érték el. Kaposváron ez két „patakból" folyt össze, a páholytevékenység a Szabad Lyceum tanári karából, valamint az ügyvédeknek a társadalmi igazságtalanságokra érzékeny kis csoportjának a működéséből. A Szabad Lyceumot 1893-ban a fővárosi Könyves Kálmán-páholy kezdeményezte és céljának rövid összefoglalóját az akkori programból megtudhatjuk: „Azt akarjuk, hogy bármely osztály; gazdag és szegény, férfi és nő, fővárosi és vidéki egyaránt vehesse ki és vegye ki a műveltségből a maga részét..." Irányelve volt: „...Olyat tanítani, amit azok, kiket tanítunk, részben tanulmányaik hézagossága miatt, részint az iskolai vagy irodalmi eszközök szűk volta következtében el nem sajátíthattak." Módot akartak adni a gyakorlati ismeretek megszerzésére is.

26 Ismeretterjesztő előadásokat néhányan a kaposvári állami főgimnázium tanári karából már tartottak a századforduló előtt is. így Baló Gyula és Endrei Ákos tanárok például a kaposvári iparos fiatalok önképző körében tartottak évente egy-egyelőadást. A gimnáziumi tanárok mellett a tehetséges és progresszív szemléletű Vajthó Jenő (1876-1958) elemi iskolai tanító, majd 1904. júniusától a polgári iskolai tanár, a fiúpolgári tanára érdemelt nagyobb figyelmet. Vajthó az iparos és kereskedőtanoncokat oktatta munka után, maga is rendkívül érzékeny volt a szociális problémák iránt. Vajthó Jenő a századforduló tájékán ismerkedett meg Mártonffy Márton ipariskolai főigazgatóval, országos iparoktatási felügyelővel, aki 1896-tól a Demokrácia szabadkőműves-páholy tagja volt.

2 Mártonffy 1902. március 7-én meglátogatta a kaposvári iparos és kereskedőiskolát és nagyon elégedett volt az elért eredményekkel.

28 A Kaposvári Szabad Lyceum Egyesület rövid előkészület után 1901. január 20-án tartotta alakuló közgyűlését Tallián Gyula főispán elnöklete alatt. A jelenlévő 80 fő között ott volt a város „ intelligenciájának a színe-java".