Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)

Dobai András: Somogyi inszurgensek az 1809. évi hadjáratban

felajánlották, hogy törvényes kötelességükön túl 100 olyan nemesnek, akik egyébként gyalog és a concurrentialis cassa terhére vett volna részt a felkelésben 100 ló megszerzését és felszerelését biztosítják. Fz.en túl 700 p. mérő búzát, 600 p. mérő rozsot, 800 p. mérő zabot bocsátottak az. insurrectio rendelkezésére.

11 Gr. Széchényi Ferenc a megye főispánja csak ápr. 10-én vett részt első ízben az inszurrekcióval kapcsolatos közgyűlés munkájában. Ital erre Berzsenyinek egy Kazinczyhoz írt, máj. 5-én kelt levele: „Gróf Széchényi csak egyszer jött be a deputáció munkáját megtekinteni, de mivel másnapra kapuját és a vármegye házának kapuit gúnyoló írásokkal felékesítve találta, tüstént elment". Berzsenyi még hozzáteszi, hogy Széchényinek a megyei rendekkel komoly nézeteltérései vannak.

1-1 Széchényi — nyilván II. József hatása alatt — úgy gondolkodott, hogy a nemességnek részben vagy egészben vállalnia kellene a hadiadót és ezzel megváltania a szeméhes felkelés kötelezettségét. A nemesség zöme a megváltás gondolatáról hallani sem akart, a követi utasításokban ennek nyomát sem találjuk. Az említett közgyűlésen gr. Széchényi elnökölt ugyan, de nem véletlenül írta Berzsenyi Kazinczynak, hogy Somogyban az inszurrekciónak minden kidolgozása gr. Festetics Imre praesidiuma alatt ment véghez..."

1 Az április 10-i közgyűlés Festetics Imre aktív közreműködésével gyakorlati kérdésekkel foglalkozott: — intézkedtek a megvételre felajánlott lovakkal kapcsolatban. — a szolgabírák azt a feladatot kapták, hogy azoktól a nemesektől, akik pénzfelajánlást tettek, az összegeket inkasszálják, — április 27-re kitűzték a tisztválasztás időpontját. 8 Ismeretes, hogy az 1809. évi insurrectio során 18 lovasezredet szerveztek, ezen belül a dunántúli kerület — melynek parancsnoka Mecséry altábornagy volt — egyik ezrede a Somogyi lovasezred volt. Tagjait Somogy, Baranya, Tolna és Komárom megyék nemesi felkelői alkották.

19 A somogyi insurgensekből három századot állított ki összesen 583 fővel. Létrehoztak e mellett egy 85 főből álló gyalogesapatot is Antal György- főhadnagy vezetésével. A lovasezred parancsnokává választották közakarattal b. Pásztory Menyhértet ezredes kapitányi rangban, választásukat azzal indokolva, hogy „ezen felkelő nemességet senkinek kormánya alá olly hathatós előmenetellel bizni jobban nem gondolják...""

0 A Sopron megyei eredetű nemesi családból származó Pásztory Lengyel Juliannával kötött házassága tévén került a megyébe és szerzett Lengyeltóti és Fonyód környékén birtokot.

21 Az 1800-as évek elején a bródi határőrezred őrnagya, neve először József nádor 1805. évi naplójában fordul elő, mint akit már ekkor személyes vitézségéért alezredesi kinevezésre javasolnak.

22 A somogyi felkelőkből kialakított három század élére századparancsnokként Majtényi Imre, Festetics Lajos és Festetics János került. A csapatok felszerelését illetően már március végén április elején kedvezőtlen jelentések érkeztek a haditanácstól.

23 Március 14-én az óbudai gazdászati bizottság, melynek feladata a felkelők ruházatának biztosítása lett volna, jelenti, hogy nem rendelkezik kellő mennyiségű posztóval. A helyzet megoldására az osztrák határhoz közeli megyéket Stockerau-ba.

23 a Zalát és Somogyot a steierországi Marburgba irányították. Ápr. 2-án a haditanács elnöke közölte a nádorral, hogy az. elmúlt évben azt hitték ugyan, hogy az egész insurrectio számára elegendő karddal rendelkeznek, időközben kiderült, hogy az ígért kardokat nem tudják biztosítani, helyette azt javasolják, hogy szuronyokkal