Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 21. (Kaposvár, 1990)
Tilkovszky Lóránt: Széchenyi István csokonyai uradalma
A györgyösi 2. classisbéli föld megtermi a búzát három szántással s trágyázással, a zabot, kukoricát egy szántással. A 3- classisbéli föld rozsot három szántással, kukoricát egy vag}' két szántással, a hajdinát ugyan két szántással termi meg. A kútfői földek soványak lévén, minthogy trágya elegendő nincsen, negyedik esztendőben vettetik. —A búzaföldek sráglázással és ganajozással javéttatnak, de mivel a rétekre is szükséges a trágya, ezekre nem elégséges. A rozsot három szántással jól megtermi, mivel minden negyedik esztendőben vettetik őszivel, a föld kinyugossza magát, s az itt telelő marhának s birkának is szelíd és hasznos legelője vagyon rajta. — Ezen puszták mívelésére Csokonya, Darány, Szentes, Komlósd, Péterhida adja a robotot. A pusztán 4 béres tartatik. Ezeken kívül, ha építés nincsen, a csokonyai 6 béresek is a szántásra ide renciöltetnek. — Vettetik esztendőként búza 470, rozs 410, igricza 3, árpa 9, zab 819, repce 2, lencse 3, hajdina 31, csutás kukorica 23 p. m. Terem: búza 1433, rozs 1726, árpa 32, igricza 60, zab 1996, repce 44, lencse 12, hajdina 104, csutás kukorica 955 p. m. — Aratót pénzben nem fogad az uraság, hanem a főllebb említett helységbeliek robotban viszik véghöz. A cséplést ugyanazon helységbeliek a vármegye által meghatározott limitatio szerint többnyire 12-ed részben végzik. — Termésének 1/4 része födél alá nem tétethetik, hanem a szérűskertekben kazalokba rakattatik. A magvát béresek vagy robotosok által csokonyai granariumba hordatja; szalmáját az ott telelő marha mind nem consumálja, hanem vagy következendő esztendőkre meghagyatik, vagy más haszonra fordíttatik. — Gazdaságbéli eszközeit Csokonyábul veszi. — Nedves időben a vadócz, konkoly és perje szokta az uraság földjeit fölverni. — Mégyen esztendőnként conventiókra 185 p. ni. búza, 424 rozs, 10 árpa, 80 zab, 10 csutás kukorica, 6 hajdina és 5 p. m. lencse. Pénzes kaszások tartására 6 p. m. búza, 40 p. m. rozs, 35 p. m. zab; marad tehát az elvetendőkkel együtt 758 búza, 998 rozs, 33 árpa, 1097 zab, 60 igricza, 43 repce, 3 lencse, 67 hajdina, 935 csutás kukorica. Mégyen robot öszvességesen cultivatiojára 5212 napszám. Az uraság rétje: Györgyösön mintegy 200, Tarnócán mintegy 300, Kútfőn mintegy 50 hold. Ezen réteket minden 3. esztendőben ganajozni köllene, de a gané nem elegendő. Középesztendőben terem szénát 96 ölet, sarjút 16 ölet, melyben vagyon 482 szekér széna, vagy 7 egy szekérben 1 ( ) mázsát számlálván 4825 mázsa széna és 825 mázsa sarjú. Robot fordíttatik reá 4580 napszám, és 4 béres szünet nélkül takarétja. Conventiókra kívántatik 65 szekér, vagy 915 mázsa. Az ezenkívül megmaradón széna elégséges a marhák és birkák kiteleltetésére. Rétet csinálni irtással lehetne, de elég a rét, csak trágyával javítani kellene. Lucernás és más industrialis kert nincsen. A széna Külső Tarnócán 50 öles pajta alá rakatik, Belső Tarnócán pedig a fejősgula istálló pallására rakatik, de 1/4 részét kazalokba rakatni köll külső és belső tarnócai, úgy a györgyösi szérűskertekben. Pénzen szénát nem szokott az uraság vetetni. Az uraság erdeje a 3 pusztán 3930 hold (és 397 hold tófenék, mely szárazságban kiapad és jó legelőt ad). Tölgy, cser, nyír, nyár, égerfa. Makkot 4-5 esztendőnként terem. Ezen erdőkben nem vágattatik urbariális és uraság szükségére való fa, hanem conserváltatik. Ha ölfa a téglakemencéhez kell, a szentesi s komiósdi berkekből hordattatik. Eladás végett nem vágattatik ölfa. Faizása vagy szabad legelője senkinek nincsen ebben az erdőben. Az uraságnak jár benne a tarnócai fejősgulája, göbölökrei, és a tarnócai birkasereg, borjúgula, és a ménesbéli lovak, ha makk nincsen hóleesésig, ha pedig makk vagyon, Kisasszony napjáig; azután a rétekre, parragokra, s tarlókra eresztetnek, hol elegendő legelőjök vagyon. Lehet idegen marhát is reá bérleni, minden kár nélkül. Gubacsot is teremnek, mellyet az uraság
