Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Géger László: Tanácsok és termelőszövetkezetek Somogyban (1950. június—1953. június)
szövetkezeti nagyüzemi alapokra helyezése, a másik a terménybegyűjtés és annak sikeres teljesítése." 59 5. A mezőgazdasági osztály tevékenysége A mezőgazdasági szakigazgatás 1948. második felétől szakadt rá az önkormányzatokra, noha ezt már akkor szakhivataloknak kellett volna megoldaniok. Nem így történt. Ez a közigazgatásra nyomasztó terhet jelentett, de a kormány a mezőgazdasági szakigazgatást politikai kérdésként kezelte, így az minden más kérdést megelőzően elsőbbséget élvezett. Ezen túl a terménybegyűjtés, az adókivetés és végrehajtás, a közellátás mind olyan feladat volt, amely 1948. második felétől súlyos teherként jelentkezett. 60 A tanácsok ezeket a funkciókat a közigazgatástól már úgy örökölték meg, pontosabban szólva éppen azok ellátására szervezték meg a tanácsapparátust. A mezőgazdasági osztály két fő feladata a mezőgazdasági munkák irányítása és a tsz-fejlesztés volt. A termelőszövetkezetek „kettősfejlesztésének" kérdése korszakunkban nem jelentkezett olyan formában, mint 1956 után. Használták ugyan a „tsz-fejlesztés" kifejezést, azonban nem a gazdálkodás fejlesztéséről volt szó, hanem a tagság számszerű fejlesztéséről. Mint már említettem, a vizsgált időszakban a számszerű fejlődés egyenletes, hirtelen felfutás csak 1951—52 fordulóján következett be, amikor fél év alatt a két évvel az előttinek tízszeresére emelkedett a tsz-tagok száma. Bár 1953 júniusa után (1953-ban néhány hét alatt tízezrek léptek ki. 1954 végére a két évvel azelőtti tagságnak alig 60 %-a maradt a nagyüzemekben) már ténylegesen jelentkezett a tsz-ek támogatásának igénye, valódi fordulatról csak 1956 után beszélhetünk. 62 A szövetkezeti mozgalom legnagyobb kampányát (1951-52 tele) az MDP II. kongresszusán határozták el. Márciusban már ennek szellemében szervezték át az agitációs munkát. Egyszerre hangsúlyt kapnak a tsz-ek eredményei, de csak annyiban, amennyiben eredményesen propagálhatják a tsz-t. 63 Nyáron a háttérben óriási szervezőmunka folyik az őszi totális kampány megindítására. Egyes júliusi, augusztusi járási vb üléseken egyértelmű jelek vallanak erre. 64 Októberben, az őszi betakarítás végeztével megindul a kampány. Újszerű, hogy hangsúlyt kap a meglévő tsz-ek megszilárdítása, a munkafegyelem megerősítse, a tsz-ek patronálása, a munkaverseny megszervezése, a munka szervezése, a munkacsoportok megszilárdítása, vagyis a tényleges termelés, a valóban lényeges elemek. Háttérbe szorul viszont a „melyik forma felé vegyük az irányt" problematikája. A szövetkezetek tipizálását szabályozó minisztertanácsi rendelet megjelenése után 1950. decemberében mindenütt arról folyt a vita, melyik formát részesítsék előnyben. Közismert tény, hogy az MDP a körülményektől függetlenül mindenütt a III. típusú tsz megalakítását erőltette, és ez milyen hátrányokkal járt. Az élenjárók követték az útmutatást, 6 "' mások igen helyesen nem erőltették a III. típust, sőt kifejezetten az I. és II. típus alakítására törekedtek. 66 6. A szervezési ütemterv és az agitáció A tervgazdálkodás bevezetésével minden munkát munkatervek alapján szerveztek meg. Kezdettől így volt ez a tanácsi munkában is, noha azt csak később
