Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Kiss Z. Géza: Egy kései unitárius per a Dráva völgyében
ellenőrzött pontokat" aláírja és felolvassa. A királyi parancsra elrendelt visszavonás helye a harkányi oratórium, időpontja 1774.július 24-e volt. A bizottságban a pécsi káptalant a hittudományban különösen jártas két kanonok, Szágyi Ferenc és Szalágyi István professzor, a teológia tudós doktora, Baranya vármegyét Hoitsy Benjámin siklósi főszolgabíró és Farkas Lőrinc esküdt, végül a felsőbaranyai egyházmegye lelkészeit Karantsi János egy házmegyei főjegyző, és ülnökként Szentmiklósi Péter nagyharsányi, Császár Mihály terehegyi, Zsoltzai András nagytótfalusi lelkész képviselte. Itt volt még a szomszédos eklézsiák több lelkésze és elöljárója, hogy meghallgassák Járdánházit, amint magyar nyelven visszavonja korábbi nézeteit. 12 Borza Gergely esperes, gyűdi prédikátor tudósítása szerint 1 ' az ünnepélyes visszavonás azzal vette kezdetét, hogy a bizottság előtt egyik Canonicus elbeszéltette Járdánházi dolgát, sőt tudományát, azután Járdán házi nagy félszóval olvasta el a maga revocato r iáj át... " Nem lehet megilletődöttség nélkül olvasni azt a két nagyformátumú oldalt megtöltő 31 pontot, amely a tudós pap nézeteit tartalmazza. A bevezetőben Járdánházi elmondja, hogy már évekkel korábban a Szentháromság és a Krisztus Istenfiúságának vakmerő vizsgálásába kezdett, és olyan tanokat hirdetett a szószéken, sőt írásban is, amelyeket az apostolok idejétől fogva különböző eretnekek terjesztettek. A keresztény tanítások kritikaija közben a szenvedély annyira elragadta, hogy nem gondolt lelkészi állásának elvesztésével a' Helveticai Társaságból" ( református egyházból ) vak) kirekesztéssel, sőt a törvényszegés miatt elkerülhetetlen börtön sokféle szenvedéseivel és nyomorgattatásaival sem. Azután jönnek sorban a keresztény tanítás valójában ősi, de a felvilágosodás fényében is modernnek ható racionális bírálatának tézisei. Mindjárt a legelső azt állítja, hogy- ha azt valljuk, hogy három személy alkotja az Istent, akkor állításuk méltán neveztetik három Istent valló Tritheizmusnak." Elmondja azt is, hogy a Szentháromság tana csak a 4. század óta létezik, majd igyekszik megvilágítani a Szentlélek funkcióját. Több pontban is foglalkozik Krisztussal, aki szerinte nem igazi Isten...hanem (csak) ember, akiben az Isten vagyon és lakik." ,Az ember Krisztus nem isteni, hanem emberi személy." „Az Istennek gyalázattyára vagyon, ha azt mondjuk, hogy... fia vagyon." „Krisztus csupán közbenjáró, ember és Isten között. Vakmerő tételeire szinte felteszi a koronát a 31. ponttal, amely szerint mindaz, amit korábban tanított, János Jelenések könyve által bizonyítható .Apostoli Igazság". Ezután könyveiben rögzített, szószékről vagy- más módon hirdetett „tévelygéseit" eretneknek és kárhozatra méltónak nyilvánította, bejelentvén, hogy azokat visszavonja. Végül ünnepélyesen, eskü alatt fogadta az „Egyházi és Világi Uraknak, s a' környül álló Községnek" jelenlétében, hogy „tévelygős, eretnek" nézeteinek hirdetésére, soha, amíg él, vissza nem tér, majd különös gonddal fogalmazott négy 7 pontban tett hitet a Szentháromságtan elfogadott dogmái mellett. Iratait már 6 évvel korábban elemésztette a harkányi máglya. Alighanem a főműve lehetett az az írat, amelyre így utal a 3- pont végén: a' Szent Háromságnak Oeconomiájáról általam feljegyzett és módosan elrendelt Táblám, merő elmebéli költés, kárhozatos tévelygés"...amely ellenkezik a Szentháromsággal. 14 Mit irt, hogyan és mit tanított, milyen tudományos információk birtokában volt antitrinitárius nézetein kivül, nem tudhatjuk. Az azonban bizonyos, hogy Járdánházi a börtön nehéz körülményei között is a kartéziánus módszert követte. A 31 eretnek tétel között nincs egy sem, amelynek igaz voltáról Járdánházi meg ne lett
