Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Kanyar József: A népiskola szerepe és jelentősége a dunántúli régió műveltségi szintjének alakulásában (1770—1868)

A népesség műveltségi állapotának a statisztikai felmérésére hazánkban az 1870-es népszámlálási összeírások tették meg elsőként a lépéseket. Sem az 1850/51, sem pedig az 1857-es népszámlálások nem figyeltek e közművelődési tényezők kutatásaira. Pedig e felmérésekből szinte kétséget kizáró módon lehetett a népoktatás helyzetére és minőségére is következtetni. De megbízható paramétereket nyújtottak az egyes országrészeken belüli régiók (megyebeli és szabad királyi városokbeli) műveltségi szintjére is. A városi lakosság műveltségi szintjére jellemző adatsorok ugyancsak az észak-dunántúli „kultúrlejtő" hátrányára alakultak a következőképpen: Sorszám A város neve A régió neve Analfabetizmus aránya % 1. Kőszeg ÉD 15,08 2. Kismarton ÉD 17,83 3. Sopron ÉD 17,33 7. Ruszt ÉD 24,56 8. Székesfehérvár ÉD 26,02 12. Győr ÉD 28,05 21. Pécs DD 33,78 23. Esztergom ÉD 34,05 32. Komárom ÉD 40,30 SS