Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Kanyar József: A népiskola szerepe és jelentősége a dunántúli régió műveltségi szintjének alakulásában (1770—1868)

A NÉPISKOLA SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE A DUNÁNTÚLI RÉGIÓ MŰVELTSÉGI SZINTJÉNEK ALAKULÁSÁBAN (1770-1868) KANYAR JÓZSEF Dunántúlnak - a XVIII. század második felétől kezdődően - már egyre kedvezőbb helyzete volt gazdasági, társadalmi és kulturális tekintetben is, mint az ország más régiójának. Jóval kedvezőbb helyzetben indult el ennélfogva a tőkés fejlődés és a polgárosodás útján is, mint az ország többi része. E gazdasági növekedés előfeltételei tehát már 1848 előtt is biztosítottak voltak részére. Ezek az előfeltételek 1848 és 1867 között még kedvezőbben alakultak számára az országos átlagnál.

1 A régió gazdasági és társadalmi eredményeit azonban ki kell egészítenünk az országrészre utaló kulturális mutatókkal is. Alfa- és analfabetizáció Duncintúlon 1869-ben a 6 évnél idősebb népesség %-ában

2 S. írni és olvasni Csak olvasni Sem írni, sem sz. A megyék neve Régiója tudott tudott olvasni nem tudott sz. A megyék neve Régiója férfiak nők együtt férfiak nők együtt férfiak nők együtt 1. Mosón ÉD 78,9 63,0 70,9 6,5 17,8 12,2 14,6 19,2 16,9 2. Sopron ÉD 73,7 53,4 63,2 7,5 21,2 14,6 18,8 25,5 22,2 3. Győr ÉD 67,0 45,5 55,9 7,8 20,2 14,2 25,2 34,3 29,9 4. Komárom ÉD 65,0 44,0 54,3 7,0 18,0 12,6 28,1 27,9 33,1 5. Veszprém ÉD 66,7 42,2 54,2 6,4 24,4 16,5 24,9 33,4 29,3 6. Fejér ÉD 64,1 44,5 54,2 6,4 16,4 11,5 29,5 39,1 34,3 7. Tolna DD 66,4 35,3 50,6 6,2 25,2 16,5 27,4 39,5 33,6 8. Vas ÉD 58,5 35,2 46,6 10,4 26,2 18,4 31,1 38,6 35,0 9. Esztergom ÉD 58,3 34,1 46,0 8,9 24,9 14,0 32,8 41,0 40,0 10. Baranya DD 54,2 29,9 41,6 7,7 25,8 16,6 38,1 44,3 41,8 1 1 Somogy DD 48,0 23,3 35,6 12,0 30,5 21,3 40,0 46,2 43,1 12. Zala DD 36,9 19,1 29,9 10,3 20,4 13,5 52,8 60,4 56,7 Dunántúl 58,5 35,8 46,6 8,6 23,4 16,2 32,9 10,8 3",2 Magyarország 44,5 27,7 36,0 8,5 17,5 13,0 47,1 54,9 51,0 \