Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Ember Győző: Magyarország lakossága a XVIII. században (Második rész )

Örökös Szabad költözésű Vegyes Ismeretlen Helységek Úrbéresek 36,51 28,11 29,78 33,73 21,76 25,05 11,95 13,11 100,—% 100,—% Az egyes megyék között jelentős eltérések voltak, amint az alábbi táblázat mutatja, az úrbéres parasztok kötöttsége vonatkozásában. Örökös Szabad költözésű Vegyes ismeretlen Baranya 59,09 30,22 7,52 3,17 Fejér 25,22 45,69 29,09 — Győr 14,11 57,85 10,92 17,12 Komárom 57,38 16,74 9,61 15,27 Mosón U45 66,06 — 32,49 Somogy

7 27,13 35,11 37,76 — Sopron 21,88 3,78 70,67 3,67 Tolna 4,94 81,65 4,57 8,84 Vas 29,84 -li 13,72 49,30 Veszprém 24,06 49,07 25,12 1,15 Zala 30,09 37,56 30,80 1,55 Átlagosan 28,11 33,73 25,05 13,11 Valószínű, hogy az ország más részeiben is olyan eltérések voltak, mint a Dunántúlon. Az is valószínűnek látszik, hogy a töröktől visszafoglalt és újonnan települt, vagy telepített területeken a szabad költözésüek arányszáma nagyobb volt, mint másutt, az a tény azonban, hogy a Dunántúl úrbéres parasztjai közül több volt szabad költözésű, mint örökös, helyzetüknek időszakunkban történt javulásáról, megerősödéséről tanúskodik. A parasztságnak a vándorlás eszközével vívott több évtizedes osztályharca nem maradt eredménytelen. A parasztság rétegei Gazdasági helyezetét tekintve az úrbéres parasztságnak 3 rétegét különböztették meg időszakunkban is: a telkes jobbágyokét, a házas zsellérekét és a hazátlan zsellérekét. E rétegek alapjellege időszakunkban nem változott. A Dunántúl 11 megyéjében élő úrbéres parasztság az úrbérrendezés idején a 3 réteg között viszonylagosan, azaz %-ban kifejezve, az alábbiak szerint oszlott meg: