Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Bognár Tibor: A német lakosság elleni jogfosztó- és korlátozó intézkedések Somogy megyében (1946—1949)

A NÉMET LAKOSSÁG ELLENI JOGFOSZTÓ ÉS KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK SOMOGY MEGYÉBEN (1946-1949) BOGNÁR TIBOR A hazai németek 1945 előtti magatartásának vizsgálata céljából létrehozott nemzethűségi igazoló bizottságok a megyében 1946 márciusában befejezték működésüket, s tevékenységük nyomán a Földbirtokrendező Tanács az érintett 39 községre vonatkozóan meghozta elkobzó határozatait.

1 Még be sem fejeződött azonban a nemzethűségi vizsgálat, annak alapelveivel homlokegyenest ellenkező és az érdekeltekre nézve lényegesen kedvezőtlenebb hatású miniszterelnöki rendelet jelent meg 1945. december 29-én, mely teljes egészében a nemzetiségi hovatartozásra, egyértelműen a kollektív felelősség elvére alapozta a további eljárást. Amíg a nemzethűségi vizsgálat során - bár erősen vitatható gyakorlattal - mégiscsak az egyéni elbírálás képezte az eljárás alapját, addig az új rendelettel a kormány elvetette az idáig alkalmazott gyakorlatot, és lényegében az egész hazai németséget a vádlottak pacijára ültetve a teljes vagyonelkobzással együtt járó kitelepítésre ítélte.

2 A kitelepítés kérdésének ellentmondásosságára utal, hogy mellette és ellene egyaránt számos állásfoglalás látott napvilágot. Bár a kormány eljárását, mint a nagyhatalmak elhatározásából folyó kötelezettséget tárta a nyilvánosság elé, nem hagyható figyelmen kívül, hogy ez teljes mértékben összhangban volt a mérvadó hazai hatalmi tényezők akaratával. Ez derült ki - többek között - Rákosi Mátyásnak a földigénylő bizottságok kongresszusának kommunista tagjai előtt 1945. szeptember 9-én elmondott beszédéből is, melyben az előadó a probléma „vasmarokkal" való kezelését helyezte kilátásba, s kétséget kizáróan megfogalmazta a svábkérdés megoldásának tervezett módját: „Mindenki észrevehette, hogy a svábkérdés körül valami hiba van. Sokat beszélnek róla, de keveset tesznek benne. Az oka ennek az, hogy a svábok a reakció szövetségesei és természetesen senki sem válik meg szívesen a szövetségesétől, és ezért nem mennek a dolgok... A svábokat nem tudjuk kitenni az országból, ha a Kommunista Párt vagy a Kommunista és Szociáldemokrata Párt együtt nem kapnak igen jelentős számú szavazatot - különösen a vidéken. Mert akkor meggátolnak bennünket abban, hogy végrehajtsuk a magyar parasztság akaratát, és ez az akarat pedig - mindnyájan tudjuk - az: ki a hazaáruló svábokkal az országból!" - mondta Rákosi.

3 A miniszterelnöki rendelet megjelenésével elvesztette jelentőségét a Volksbundhoz fűződő viszony kérdése, s nagyrészt lényegtelenné váltak a nemzethűségi eljárás során a múltbéli magatartás vizsgálatát meghatározó egyéb szempontok is. Mentesítést ezután csak az élvezett „aki cselekvő tagja volt valamely demokratikus pártnak, vagy legalább 1940 óta tagja volt a Szakszervezeti Tanács kötelékébe tartozó