Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Bősze Sándor: A dél-balatoni fürdőegyesületek történetéből (1890—1944)
Balaton-parti személyi forgalmat figyelembe véve egyre gazdaságosabbá vált a vasúti megállóhelyek sűrítése. Annál is inkább, mert itt tudták megoldani az uradalmak termékeinek átrakását. Ezért is építették meg pl. 1897-ben a balatonszemesi vasútállomást. 111 A nagybirtokok számára az egyik legjelentősebb bevétel a vendégek ellátásából adódott. A fürdőegyesületeknek sok haszna származott e viszonyrendszerből. A földbirtokosok általában sokat segítettek és erre még társadalmi összeköttetéseiket is felhasználták. 112 A parcellázásokon kívül eleinte csak a vendégek vízhez jutását biztosították, majd a Balatonból örökbérleteket is adtak, valmint közhasznú célokra (pl. sportpálya, strand, jégverem) is juttattak területeket. 113 Támogatták az egyesületek közműfejlesztő munkáit is. Emellett számos engedménnyel is erősítették az egyesületeket. Balatonszemesen az egyesület megalakítását segítve Hunyady József átengedte a parkdíjszedési jogot a szerveződő társaságnak. Később, az uradalmi gazdasági munkák szüneteltetése idején ugyanő biztosított igaerőt a part rendezéséhez, a telepen lekaszált füvet, illetve az ott kitermelt irtásfát pedig az egyesületnek adatta át, s pár esztendőn keresztül a fürdőtelep őre is uradalmi alkalmazott volt. 114 A nagybirtokok és az egyesületek közti súrlódásokról is vannak adataink (bár nem ez volt a jellemző). Általános problémát jelentett, főleg a századforduló idején az állatok itatása és úsztatása. Az uradalmak azonban a korábbi gyakorlatot — közegészségügyi okokból — már nem tudták folytatni. A Fonyód-Bélatelepi Fürdőegyesület és a Zichy család kapcsolatában Béla gróf halála után egyre több zavar támadt, ami aztán a két fél szerződésének felbontásához vezetett. Még a kulturális és sporttevékenység sem tartozott csak kimondottan a fürdőegyesületek belső életéhez. Az egyesületeknek ez a csoportja, minként más egyletek is, gyakran tartott különböző társas összejöveteleket, bálokat, műkedvelő előadásokat, ünnepélyeket és mulatságokat, melyeket már csak a remélt bevételek miatt rendeztek zárt körben. 115 Kimondottan saját tagjaik szórakoztatására szerveztek közös kirándulásokat, sokszor hajóval, és halászleves-vacsorákat. Keveset tudunk a fürdőegyesületek esetleges könyvtárairól. Hogy voltak ilyenek, arról viszont vannak adataink. A Fonyód—Sándor-telepi Fürdőegyesület elnöke, Masznik Endre teológiai akadémiai igazgató közreműködésével kapott a község egy könyvtárat, amelyet Török Pál főtanító kezelésére bíztak. Török egyébként a Fonyód-Bélatelepi Fürdőegyesületnek lett később vezetőségi tagja. A Cséplő Ernő szerkesztette Balatoni kalauz talán ezért jelzett könyvtárat az utóbbi egyletnél. 116 A Balatonszemesi Olvasókör jogilag teljesen független volt a település fürdőegyesületétől. A gyakorlatban azonban a két társaságnak sok közös tagja volt, amelynek köszönhetően igen szoros együttműködés alakult ki köztük. A község 1908-ban 106 műből és 117 kötetből álló népkönyvtárat kapott. 1911-ben 174 olvasója már 329 kötet könyvet kölcsönzött. Az 1913-ban alakult olvasókörnek 1939-ban 72 tagja volt. Az 1200 kötetet az üdülők kötetenként és hetenként 10 fillér kölcsönzési díj ellenében használhatták. Az olvasókör jelentős jövedelmeit mozi építésére fordította. 117 Az 1920-as években egyébként a Balatonlellei Fürdőegyesület is működtetett mozit. 118 A Balaton mellett a sportnak nagy hagyományai alakultak ki. Egyaránt rendeztek hazai és nemzetközi sporttalálkozót, mint pl. Balatonlellén 1932-ben és 1944-ben. 119 A balatoni szervezett sport kezedetei a múlt századra nyúltak vissza. E rendezvények egyik folytatója volt 1928-ban a Balatoni Sporthét, melynek az 1930-as évek második felében már félezernél is több versenyzője volt. 120 A fürdőegyesületek sportlétesítmények, -felszerelések építésével, ill. beszerzésével vettek részt a
