Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Bősze Sándor: A dél-balatoni fürdőegyesületek történetéből (1890—1944)

sportmunkában. A Fonyód—Bélatelepi Fürdőegyesület pl. 1941-ben újabb teniszpályákat, futballpályát akart építeni, továbbá a fiatalság egészségvédelme érdekében sportszereket szerelt fel a strandon. A balatonföldvári, a balatonszemesi és a fonyódligeti fürdőegyesületek alapszabályuk módosításával sportszakosztályokat hoztak létre.

121 A szárazföldi sportok közül a tenisz örvendett a legnagyobb népszerűségnek. Különös gonddal gyarapították, illetve gondozták pályáikat. Balatonföldváron az egyesület egy lovassportra is alkalmas területet szeretett volna állami támogatással feltölteni. A fürdőélet terjedésével váltak egyre népszerűbbé a vízisportok, főleg a vitorlázás. A Balatonföldvári Fürdőegyesület Horváth Boldizsár tagon keresztül kapcsolódott be a Magyar Yacht Club tevékenységébe. A Stefánia Yacht Club (Magyar Yacht Club) ismételt életre keltésével a Balatonszemesi Fürdőegyesület foglalkozott. A szemesi egyesületben gyakran tartottak csónak- és vitorlásversenyeket. Az 1912-ben újjáalkuit Yacht Club tiszteletbeli elnöke, a szemesi gr. Hunyady József lett. 1913-ban létrejött a balatonszemesiek yachtszakosztálya is, mely azonnal megrendezte az első nyilvános versenyét. A fürdőegyesületnek ekkor már 8 kétvitorlás és 18 egyvitorlás hajója volt. A Balatonzamárdi Fürdőegyesület nemcsak a vitorlázósporttal foglalkozott, hanem az utánpótlás nevelésével is.

122 • • • A fürdőegyesületek hivatalos kapcsolatai Az első világháború utáni években már gyűlölködéssé fajult a Zamárdi Fürdőegyesület vezetősége és a község képviselő-testülete közti kapcsolat. Az ellentétnek több oka is volt: az üdülőhelyi díjak beszedése és az egyesület hatásköri elképzelései vezettek a heves vitához. A képviselő-testület véleménye szerint a kérdés csak akkor zárható le, ha a település — balatonendrédi körjegyzőségtől függetlenedve — nagyközségi státuszt kap. Emellett azt javasolták az egyesülétnek, hogy — a béke kedvéért — váltsák le titkárukat.

123 Az akkor Balatonkilitihez tartozó Balatonújhely fürdőegyesülete és lakossága közti nézeteltérés az üdülőhellyé nyilvánítással kapcsolatos szavazással függött össze. Az egyesület választmányához beadott nyilatkozatában az elnök és az alelnök a tagok érdektelensége és önzése miatt mondott le tisztéről. E beadványukban is elmondták, hogy a lakosság elégtelen tájékoztatása folytán a szavazás résztvevőinek többsége az üdülőhellyé nyilvánítás ellen voksolt. A fürdőegyesület a következő napon a községi elöljárósághoz eljuttatott levelében már a tagok megfélemlítéséről és félrevezetéséről írt. Balatonkiliti község képviselő-testületének jegyzőkönyvi kivonatából (1931. július 13.) azonban egyértelműen kiderült, hogy már jóval korábban kérték az egyesület írásbeli javaslatát e kérdésről. Ez a nyilatkozat azonban az említett közgyűlésig nem érkezett meg. Ezért a fürdőegyesület vezetőinek lemondása után a községi elöljáróság részeletes terepszemlén felmérte az üdülőhely lehetséges határát, s egyben figyelmeztette az egyletet, ha kötelességüknek nem tesznek eleget, működésük alapszabály-ellenes magatartás miatt felfüggeszthető.

124 A fürdőegyesületek és a községek elöljárósága közti viszony — e két rossz példa ellenére — nagyon jó volt, az esetleges vitákat békésen intézték el. Több helyen a képviselő-testületek, mint jogi személyek, pártoló tagként beléptek az