Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Bősze Sándor: A dél-balatoni fürdőegyesületek történetéből (1890—1944)
Az 1. sz. táblázatra tekintve szembeötlik, hogy a teljességre törekvés ellenére sem tisztázott számos egyesület megalakulásának ideje, s ebből adódóan ennek körülményei sem. A forrásbázis elégtelensége, a meglévő írásos dokumentumok sokszor egymásnak ellentmondó adatai és az egyesületnek, mint fogalomnak a kortárs közigazgatási szakemberek által sem egységes használata miatt kataszterünk egyes, a későbbiekben konkrétan is jelzett helyei további kutatást igényel. Az egyesületalapítás szándéka, az alakuló közgyűlés, az alapszabály megfogalmazása és belügyminiszteri engedélyezése esetenként több évig is eltartott. Jogilag ekkor jött létre az egyesület, amely gyakorlatilag azonban ezt megelőzően évekig is működhetett hivatalos alapszabály nélkül. Mivel ezt az időszakot is az adott egyesület történetéhez tartozó résznek tekintjük, szándékunk szerint lehetőleg a tényleges alakulása, tehát egy korábbi dátum meghatározására törekszünk. Ez az időpont, amely azonban nem mindig datálható pontosan. Először 1897-ben a Boglári Fürdőegyesület nyújtotta be alapszabályát 16 , melynek engedélyezéséről ez idáig nincs tudomásunk. Furcsa mód, szembekerülve korábbi definíciókkal a legelső társulás afonyód-béleitelepi dejura nem egyesületként, hanem egy magánjogi szerződést követően jött létre, pontosan 1894. július 24-én. Harmadikként, 1898-ban Földváron szerveződött fürdőegyesület. Balatonberényben alakult meg 1899 augusztusában a negyedik fürdőegyesület, amelynek szervezése, mint erre Szaplonczay is utalt 18 , már 1895-ben megkezdődött. A szomszédos településen, Balatonkeresztiíron megszervezett egylet alapszabályát 1904 őszén foglalták írásba. A marcali járás főszolgabírójának jelentéseiből 19 azonban kiderült, hogy már 1902-ben elkezdték tevékenységüket. A legtöbb nehézséggel — az alakulás időpontját és egyáltalán a létezését illetően — a zamárdiak egyesületeinél találkoztunk, ugyanis a források tökéletesen ellentmondanak egymásnak. 20 Általában két egyesületről beszélnek az iratok, de beírom megnevezést használnak: Balatonzamárdi Fürdőegyesület, Balatonzamárdi Parti Telepesek Fürdőegyesülete és Pannónia Partfürdőegyesület. Végül is a két egyesületet az általunk használt pecsétjeik és a körjegyzők összeállította évadjelentések segítségével tudjuk biztosan elkülöníteni az utóbbi két néwariációt használó egysületet az előzőtől. Az első dél-balatoni fürdőegyesületek a balatonkeresztúrihoz hasonlóan csak nagy általánosságokban határozták meg céljaikat: „a fürdőhelyek fellendítését" és a „fürdőközönség érdekeit" kívánták előmozdítani." Természetesen az egyes alapszabályok a célokat tekintve több vonatkozásban eltértek egymástól. A balatonszemesiek például kiemelt feladatuknak tekintették a közegészségügyi feltételek javítását is. A balatonbogiáriak részletesebben körvonalazott célja: „a nyaralótelepen az együvé tartozás érzetét ápolni, a nyaralók kényelmét előmozdítani, alkalmas közutakról, sétányokról, befásításokról, esetleg közös fürdőépületekről és minden olyan megfelelő anyagi és szellemi szükségletről gondoskodni, melyek Boglárnak, mint fürdőtelepnek emelését, szépítését célozzák és esetleg rendes fürdőhellyé fejleszteni alkalmasak." 24 A későbbi, az első világháborút megelőző esztendőkben engedélyezett alapszabályok (pl.: Fonyód-Sándortelep, Balatonszárszó, Balatonzamárdi Parti Telepesek) is hasonló szöveggel fogalmaztak. 2 " 1 Az összes fürdőegyesülettől teljesen eltérő formában öntötték írásba jönyód-bélatelepi üdülővendégek által létrehozott társaság alapítódokumentumát. 2 1894. június 24-én szerződést kötöttek Gr. Zichy Béla lengyeltóti földbirtokossal. A nyaralótelep alapítói e magánjogi aktussal vásárolták meg villatelkeiket. Az így kialakuló nyaralótelep határait pontosan körülírták. Szerződésbe foglalták a telep kiépítésével kapcsola-
