Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885—1944)
tót, és mindössze 60 m hosszú csatornát építettek.' A niklai közbirtokosság 2 kerekű malmát szintén 1889-ben igazolták. Ez is a Koroknai-vízfolyáson, (itteni nevén Nyugati-Bozót-csatorna) volt, amelynek 932 m hosszú szakaszát tekintették malomcsatornának. Vele párhuzamosan 937 m hosszú árapasztó haladt. (3- típus). 59 A Keleti-Bozót-csatorna mentén Bodrog, Osztopán, Pamuk, Somogyvár, Öreglak, valamint Kisberény és Lengyeltóti községekben voltak malmok. A Bodrog községhez tartozó alsó-bűi és osztopáni malmokat a csatorna mellékvize, az alsó-bűi árok hajtotta. 60 E patakot 1900-ban 4668,9 m hosszúságban tisztították. 61 Az osztopáni Felső- és Alsó malmok is a régi vízhasználatok közé tartoztak. Eredetileg az alsó-bűi vízfolyásra épültek, amelynek felesleges vizét a két malom közös árapasztó csatornája vezette le. (3. típus). A Felső malmot 1890-ben igazolták, és 1902-ben került sor az új vízjogi engedély kiadására. Átépítés után a malomfő rövid csatornában épült, az őrlőszerkezetet 1 db felülcsapott vízikerék hajtotta, a vízhasználat pedig 280 l/sec volt. A korábbi árapasztó csatorna időközben elvesztette jelentőségét, és feliszapolódott. Emiatt rövidesen át kellett alakítani az Alsó malmot is. Az új létesítményhez a patakban csapgerendával ellátott fenékgátat építettek, ahonnan a 9 km hosszú malomcsatorna kiágazott. Az árapasztó zsilip a felső malomcsatornán volt, majd innen árapasztó árok vezette vissza a felesleges vizet a patakba. (5. típus) A malmot 2 db felülcsapott vízikerék hajtotta. 63 1900-ban kelt a pamuki malom engedélye is, amely 1 felülcsapott kerékkel működött. A malmot csatornában építették, azonban maga a Keleti-Bozót szolgált árapasztóként. 04 Az osztopáni és pamuki malmok között 1902-ben tisztították ki a csatornát. 65 1889-ben Széchenyi Dénes uradalmához 66 Somogyvár községhez két malom tartozott, amelyek 2, illetve 1 db felülcsapott vízikerékkel működtek. 1902-ben az egykerekű malom igazolására került sor, a másik befejezte működését. Az egykerekű malom számára a főmederrel párhuzamosan 3 km-es csatornát építettek, a felesleges vizet pedig árapasztó vezette vissza a patakba. Az ingadozó vízjárás miatt a malomfőben kettős zsiliprendszert építettek: így a felduzzasztott víz a fő- és mellékzsilipeken keresztül jutott a kerekekhez. 6 A Keleti-Bozót mellett malomcsatorna épült Somogyvár és Öreglak határában is. Ez a vízjogi törvény végrehajtása előtt több malmot hajtott, azonban ezek közül csak az Öreglakhoz tartozó Ciframalmot igazolták. Ezt szintén 1 db felülcsapott vízikerék hajtotta, majd 1925-ben átépítették. A malomcsatornába csapgerenda került, ami a vizet felduzzasztottá. Ezen kívül megemelték a malomfőt és árapasztót építettek. Az árapasztó csatorna a felső és alsó malomárok között haladt. Buzsák alatt a Keleti-Bozót-csatornán már nem volt malom. A kisberényi és lengyeltóti malmokat a csatorna mellékvize, a Halsaki-vízfolyás hajtotta. Mindkét malom számára csatornát ástak, és maga a patak volt az árapasztó. (2. típus). A kisberényi malom tervei 1899-re készültek el, azonban a kultúrmérnöki hivatal túl magasnak találta a duzzasztást, és szűknek az árapasztó zsilip nyílását. A kisberényi malomcsatorna 1450 m hosszú volt. 69 A lengyeltóti Vörös malom 2 felülcsapott vízikerékkel működött, amelyek 2,07 illetve 2,10 m esést hasznosítottak. A zsilipet süvegfa zárta le, amelynek alsó éle 1,55 m-re volt a küszöb felett. 70 A Jamai-patak (Jandi-patak) vize Szőlőskislak határában hajtott két vízimalmot. Ezeket 1890-ben igazolták, tulajdonosaik pedig 1902-ben kaptak vízjogi engedélyt. Mindkét malom egy-egy felülcsapott vízikerékkel működött, a malomfő számára csatornát ástak. Az alsó malomhoz árapasztó is tartozott, amely a Balaton csehi község határában haladó lecsapoló árokba vezette a felesleges vizet. 71
