Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Dóka Klára: A Somogy megyei vízimalmok történetéből (1885—1944)

Somogytúr községben 1889-ben 4 malom igazolását kérték, amelyekhez az energiát a Tetves-patak szolgáltatta. Legfelső a babodpusztai közbirtokosság malma volt, amely 550 m-es csatornára épült, és 2 db felülcsapott vízikerék hajtotta.

72 Az 1902-ben engedélyezett tardi malomhoz juhúsztató is tartozott. A kultúrmérnöki hivatal elrendelte a duzzasztás csökkentését és árapasztó zsilip építését. Ebben az időben került sor a patak tisztogatására is. A malomtulajdonost kötelezték, hogy 15 kat. holdra eső költséggel járuljon hozzá a kiadásokhoz, és tartsa rendben a malomárkot. A malmot 1 db felülcsapott vízikerék hajtotta, és csak 100 l/sec vizet használt. Árapasztó csatorna nem épült, azonban a birkaúsztató megtöltésére szolgáló, a felső malomárokból induló csatorna árapasztóként is funkcionált. 73 A túri közbirtokosság felső malma és a Bene malom közös csatornában volt. A felső malom 2 db felülcsapott vízikerékkel működött, 500 l/sec vizet használt, árapasztója a zsiliptől a Tetves-patakba vezette a felesleget.

74 A Bene malom árapasztója 1,5 km volt, az alsó- és felső malomárkot kötötte össze. A két malmot 1933-ban egyszerre szüntették meg, és ettől kezdve a szabályozott Tetves-patak haladt a kibővített malomcsatornában.

75 A patak mellett Visz és Látrány községekben szintén malomcsatorna épült, amely 3 malmot hajtott. A viszi közbirtokosság tulajdonában volt a duzzasztó- és vízosztó mű, ahonnan a malomcsatorna indult. A felső malomárok mindössze 20 m volt, a malmot pedig — 600 l/sec vízzel — 2 felülcsapott kerék hajtotta.

76 Alatta működött 1923-ig a Rádi malom, amelyhez külön árapasztó csatorna tartozott. (4. típus).'

7 1923-tól, a Rádi malom megszüntetése miatt a malomcsatornában a vízmennyiség megnövekedett, és az alsó malom tulajdonosának kötelessége lett a csatorna e szakaszának fenntartása. E malom szintén 2 felülcsapott vízikerékkel dolgozott, és 600 l/sec vizet használt fel.

78 1902-ben, Látrányban engedélyezték az ugyancsak régi jogon igazolt Szitás malmot, amely 400 l/sec vízzel és 2 kerékkel dolgozott. Itt a Tetves-patak vízjárása már egyenletesebb volt, és nem épült külön árapasztó. A malomcsatorna hossza 1100 m-t tett ki. 9 A Balaton vízrendszeréhez tartozó patakok közül végül a Büdösgáti- (Szóládi) vízfolyást említhetjük, ahol Nagycsepely, Kötcse és Teleki községben épültek malmok. A patak alsó szakaszát Szólád, Őszöd és Szárszó községekben 1903-ban szabályozták, amikor 323 kat. hold területet csapoltak le. A felső szakasz tisztítását Nagycsepely és Karád községekben 1899-ben a Körisesberki Vízitársulat hajtotta végre, e munkák azonban az itt épült malmokat kevéssé érintették.

80 1890-ben Nagycsepelyen 2 malmot igazoltak. A Fűzőhenyi malom a patakra épült, a zsilip tengerszint feletti magassága 107,22 m volt. A csekély vízhozamú patakon 4,8 m széles felülcsapott kereket használtak. Ennek működését az alispán csak árapasztó csatorna megépítése mellett engedélyezte. (3. típus)

81 A közbirtokosság malmához is kevés volt a víz, azonban a kultúrmérnöki hivatal 100,0 m-nél nagyobb duzzasztási magasságot nem engedélyezett. Az árapasztó csatorna itt 767 m hosszú volt, és a hasonló duzzasztási magasságú, széles kerékkel dolgozó kötcsei malom árapasztójáig tartott

82 A másik kötcsei malmot, amely eredetileg a közbirtokosság tulajdonában volt, majd magánkézbe került, Nagy malomnak nevezték. Ez szintén a patak medrére épült, a duzzasztás a malomfőben és az árapasztóban 95,65 m volt, tehát alacsonyabb a csepelyi malomnál. Az árapasztó 730 m-t tett ki, (3. típus), és a tulajdonos 200 l/sec vizet használhatott fel. A malom érdekessége, hogy nem kövekkel őrölt, hanem hengerszékkel működött.

83 A tihanyi apátság Teleki községben 2 malommal