Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
T. Mérey Klára: Nagykanizsa, Somogy kapuja a dualizmus korában
gimnáziumát, továbbá a templomon kívül postahivatalt és patikát is feljegyzett. A városban „egy lovas ezred stábja szokott feküdni", vagyis állandó katonaság is volt ekkor falai között. 3 A környéken lévő és 130 év folyamán lassan e város testébe tagolódó részek nemcsak nemzetiségükben, lakosságszámukban, hanem még jellegükben is eltértek e különleges arculatú várostól. A lakosság Elsőként vizsgáljuk meg az akkori „település-csoport" lakosságszámának alakulását a 19. század közepétől az első világháború előtti utolsó statisztikai felvételig: 1910-ig. Ha a népesség számának alakulását bemutató I. táblázatunkra tekintünk, azonnal feltűnik, hogy 1863-tól meredeken ível felfelé az akkori és a mai területen fekvő Nagykanizsa népességének száma. Az adatok több hasonló korú forrás tükrében mutatják be a népesség számának alakulását s ezek összehasonlítása egyben a források kritikáját is adja. Fényes Elek 1841-ben készült munkájának népességszáma anyakönyvi bejegyzéseken alapult, s minthogy az 1851-ben közölt adatai — Nagykanizsa kivételével — mindegyik településen azonosak, ezért — úgy véljük — nem végzett újabb felmérést, hanem szótárába az egyes települések előző népességszámát emelte át, vagyis csupán a nagyobb települések esetében számolhatunk az igazságnak megfelelő, pontos adatokkal. Az 1863. évi adatsor egy helységnévtár adataiból való, amelynek statisztikus szerzői — feltehetően — ugyancsak anyakönyvi adatokból dolgoztak. Ennek ellenére feltűnően nagy az eltérés az 1863-ban kiadott helységnévtár és Fényes Elek 1865—66-ban megjelentetett munkájának népességszámadatai között. Úgy vélem, hogy ez esetben az okozta az eltérést, hogy Nagykanizsa mellett Fényes elfelejtette feljegyezni Kiskanizsa népességszám adatait, mert éppen e település mintegy 3 ezer főre rúgó népességszáma okozhatja az eltérést az 1863- és 1865. évi adatok között. 4 A megbízható statisztikai felvételek már a kiegyezés után megindított népszámlálások adatai nyomán készültek, s ezek a népesség nagyarányú növekedését mutatják. Időközben Nag}'- és Kiskanizsa összeolvadt, sőt 1894-től már a kisebb népességű Korpavár adataiban jelenik meg Palin népességének száma is. Fényes Elek 1865-ben kiadott munkájában Bagola falu és Sánc is egybeépültként, Bagola-Sánc néven szerepelt. A Kiskanizsával megnövekedett Nagykanizsán a lakosság száma 1850-től 1910-ig háromszorosára nőtt. A többi településen ilyen kiemelkedő lakosságszám-növekedést nem találtunk, de a — bázisindex szerint — mindenütt jelentős, másfélszerestől kétszeresig növekvő létszámmal kell számolnunk. A láncindex azt is elárulja, hogy mely időpontokban volt a legnagyobb a lakosságszám-növekedés. Nagykanizsán 1851 és 1863 között mutat jelentős népességszám növekedést, s ugyanez jellemző — Sáncpuszta kivételével — a többi településre is. Ez a növekedés azonban az adatok pontatlan rögzítéséből is adódhat. 1881 és 1891 között azonban minden kétséget kizáróan jelentős népességszám-emelkedés történt a varosban, s ez a népességnövekedési ütem 1910-ig tart Az említett település-összevonások nyilvánvalóan nemcsak közigazgatás-egyesítést jeleznek, hanem azt is, hogy e települések „összenőttek", határuk közössé vált. S ez azonnal felveti e települések jogi helyzetén kívül azok gazdasági életének alakulásával kapcsolatos események vizsgálatának szükségességét.
