Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)
Bodosi Mihály—Gyarmati Béla: Dr. Csorba József élete és működése (1789—1858)
vétele után Csorba azonnal a helyszínre érkezett és megtiltotta az emberek hazaeresztését a tábort főtt étellel, borral és külön sós leves adásával néhány nap alatt sikerült talpra állítani. Csorba az embereket felvilágosította az eljárása szükségességéről, amit meg is értettek. A megyegyűlésen később mégis megtámadták, mert az ingyenes robot helyett hatalmas költséget okozott. 13 8 1821-ben pályázatot nyújtott be a Sebészképző Intézet belgyógyász előadói tanszékére. Pályázatát az országos főorvos is javasolta, de az Orvoskar az előadásokkal ideiglenesen megbízott tanársegédet pártfogolta. A király Eckstein Ferencet nevezte ki, miben nem kizárt, hogy szerepet játszhatott Csorba református vallása is. A Dráva-vidéki vérhas felszámolása alkalmával a vidék és lakossága alaposabb vizsgálata folyamán feltűnt, hogy az eddigi ismeretei és a járási sebészek jelentései alapján nyilvántartott trachomásoknál jóval több a fertőzött, több a vak, aggasztóan nagy az iskoláskorú gyermekek fertőzöttsége. Ez indította arra, hogy az alispánt arra kérje, hogy hívja meg az országos szemorvost helyszíni vizsgálatra. Szabó József főorvos készségesen elégett tett a meghívásnak és májusban a főorvos és a járási sebészek kíséretében bejárta a fertőzött vidékeket, számba vette az operálható vakokat is. Megállapodtak abban, hogy ősszel, előzetes megyei felmérés után, újból Somogyba jön, amikor erre alkalmas helyen az egész megyéből összegyűjtendő betegeket megvizsgálja és ha lehetőség kínálkozik a legsürgősebbeket meg is operálja. Mernyén a piarista-rend uradalmi központja ajánlotta fel, hogy uradalmi kórháza mellett vizsgálót és operációra alkalmas helyiséget biztosít. November 20-tól kezdődően Szabó professzor több napot töltött a megyében, mialatt megvizsgálta az előzetes felmérés alapján szükségessé vált 177 beteget, elvégzett 46 sikeres műtétet, többnyire hályogos, és pterygiumos eseteket. Arra is maradt ideje, hogy néhány birtokos család családtagjainak a vizsgálatát is elvégezze. 14 A Közegészségügyi Választmány előterjesztése alapján Csorba Józsefet a vérhas felszámolásában, a szembetegek gyámolkásában, valamint öt éves eredményes munkájáért megyei főispán a vármegye táblabírájává nevezte ki. 15 1828-ban a Helytartó Tanács által nem engedélyezett homeopáthiás gyógymódról cikket írt a Tudományos Gyűjteményben: „Hahnemann tudományának foglalatja, szabad észrevételekkel" címmel. Ebben a gyógymód elmélete ellen foglalt állást, de ellenezte a tiltó rendelkezést is. „Különösnek tetsző dolog az orvosi tudományban, melynek tudományos megállapításai sem a status dolgát, sem vallási meggyőződést nem sért, a tudománynak e törekvése tiltot lebet." A tiltás helyett ösztönzésre lenne szükség, hogy minél több könyv, folyóirat jelenjék meg, olyanok melyek a legújabb ismereteket közlik és a világirodalom hasznos dolgairól azonnal tudósítanak. 16 Figyelmet érdemlő az a kérése, melyet 1828-ban az első ülésen terjeszt a megyegyűlés elé. A bábák jobb ellenőrizhetősége, erkölcsi színvonaluk emelése érdekében javasolta adómentességük és a robot alól mentességük határozatba hozatalát, a működési díjak hatósági megállapítását; a képzés gyorsítása érdekében a két megyei ösztöndíj mellett egyelőre a járásokban is egy-egy ösztöndíj alapítását, a diplomások számának növelése céljából. Ezt elsősorban a tehetősebb mezővárosoktól kellene, lehetne elvárni. A Közegészségi Választmány az ügyben felmérést végez. 17 Több ízben felhívta a megye vezetőinek figyelmét a vármegye börtöneinek nyomorúságos állapotára, a rabok egészségtelen tartására, hiányos élelmezésére, a
