Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 20. (Kaposvár, 1989)

Bodosi Mihály—Gyarmati Béla: Dr. Csorba József élete és működése (1789—1858)

fenyítések embertelenségére, s ezek miatt gyakori betegségükre s nem ritkán halálukra. A rabok túlnyomó része megtévedt ember, aki fogsága letöltése után visszatér családjához, munkájához. A status számára, az egyén számaira sem mindegy, bogy milyen egészségi és erkölcsi állapotban. Ezért kérte, hog}

7 naponta engedjék őket levegőre, a munkaképeseket foglalkoztassák, kapjanak kielégítő élelmezést, a fenyítések vonatkozásában pedig szüntessék meg a középkori módszereket, az ilyent alkalmazók ellen járjanak el. Javasolta, hogy a rabok rendszeres ellenőrzésére és a törvényszéki vizsgálatok végzésére a megye szervezzen külön orvosi statust, s azt lehetőleg orvosdoktor töltse be.

I,s A Közegészségügyi Választmány elbírálására átdolgozta az ugyancsak félszázados, halottkémi rendelkezést, kérte, hogy a vármegye a „Halottaknak temetésük előtti vizsgálatáré)! hivatalos oktatás a vizsgálat módjáról és a bejelentésről." címmel adjon ki általános utasítást. Egyben kérje fel a lelkészeket, hogy a temetés előtt gondosan őrizzenek ellen minden halottkémi bejelentést, melyet feléjük is meg kell tenni. Ugyanebben kéri, hogy hozzanak rendelkezést a temetőkben a halottasházak megépítésére és karbantartására, s a temetés onnan történjék.

19 Ebben az évben adta ki az évek óta jelentős pusztítást végző vörheny korai felismerésére és az ápolására vonatkozó röpiratát és plakátját: „Felvilágosító) hirdetmény a vörheny betegségről." címmel, melyet a Helytartó Tanács olyan alaposnak és hasznosnak talált, hogy annak országos terjesztését kívánatosnak találta, ezért felkérte a megyét, hogy nagyobb számban nyomassa ki s küldje meg a megyéknek; a költségeket pedig hozzák levonásba a beszolgáltatandó adókból. A vármegye természetesen örömmel tett ennek eleget.

20 Az augusztusi vármegyei nagygyűlés végre határozatban is elismerte, hogy szükséges a jövőben megüresedő járási sebészi állásokat orvosdoktorokkal betölteni az eddig alkalmazott fizetés és természetbeni juttatások fenntartása mellett. A novemberi közgyűlésen Csorba József benyújtotta az augusztusban Iharos környékén lejátszódott antrax fertőzéses esetekről a jelentését és tapasztalatai alapján készített tudományos feldolgozását. Az Egészségügyre Ügyelő Választmány a munkát tartalmassága és gyakorlati tanításai hasznosítása érdekében szükségesnek minősítette a Helytartó Tanácshoz felterjeszteni. A latin nyelvű értekezést a Helytartó Tanács örömmel fogadta és közlésre az Akadémiai Értesítőhöz küldte, melynek szerkesztősége nem volt hajlandó latin nyelven közölni. Ezért a munka kéziratban maradt.

21 A közgyűlésen a védhimlőoltás tízéves eredményét ismertetve sajnálattal jelentette, hogy azt sikeresnek nem lehet nevezni, mert a lakosság egy részének minden oktatás ellenére leküzdhetetlen ellenállása, a büntető eljárások hiánya, a hatóságok más irányú, nem kielégítő támogatása, közbejött fertőzések, járványok miatt az oltások számát nem tudták tízéves átlagban a kötelezettek 54% (százalékánál) magasabbra emelni. Ez azzal a következménnyel járt, hogy az egyébként a nemzetközileg jónak tartott 5—6%-os halálozás a megyénkben 18%—22% között maradt. A halálos esetek gondos kivizsgálása azt eredményezte, hogy a meghaltak túlnyomó része az oltatlanok, vagy

7 az eredménytelenség miatti újraoltás elmaradottakból kerültek ki.