Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

egy kies völgyben fekszik, ahonnét gyönyörű szép kilátás nyílik a Balaton tó és Zala vármegye felé. Szerzetesi rendházak és templomok maradványai bizonyít­ják, hogy valaha nagy település volt. Láthatók például egy rendház alapjai, amelyről azt tartja a szóbeszéd, hogy a konventuális ferences szerzeteseké volt. Úgy tűnik, hogy ez a rendház birtokolta a faragott kövekből gótikus stílusban felépített bazilikát, amelyet mostanában újítottak fel a római katolikusok hasz­nálatára és amelyben az istentiszteleteket az a pap végzi, akinek házát a rend­ház alapjaira építették. Láthatók egy másik templom omladékai is, amely ke­reszt alakú és hasonlóképpen gótikus stílusban épült, és minden oldalról sánc veszi körül. Ezenkívül a régi temetőben ma is látható alapokról azt tartja a köz­hagyomány, hogy apácakolostor volt ott. - Ezen a területen, a Balaton tó part­ján egy mély árkokkal körülvett hely is a szemünkbe tűnik, amelyet a lakosok Földvárnak neveznek: erről csak kiterjedése miatt hihető, hogy várhely volt, mivel benne épületeknek semmiféle nyoma sem maradt fenn. - A határában lé­vő szőlőhegyek elég jó minőségű borokat teremnek. A lakosok magyarok, a ró­mai katolikusokon kívül a helvét hitvallást követőknek is van imaházuk és lel­készük. Köttse az Antal család faluja. Széles határa hegyes-völgyes és van egy jó borokat termő szőlőhegye. A lakosok - nem számítva a magyar földesurakat ­németek, dohánytermesztéssel foglalkoznak és az ágostai hitvallást követik, van imaházuk és lelkészük. Magyaratád özvegy Jankovicsné tekintetes Fekete Julianna asszony fa­luja. Síkságon fekvő határa bővelkedik kiváló szántóföldekben. A lakosok ma­gyarok, és a helvét hitvallást követik, van saját imaházuk és lelkészük. Van itt egy kápolna is, amelyet az uradalmi kastély mellé építettek és amelyben egy itt lakó káplán végzi az istentiszteleteket az uraság és családja számára. Magyarod a Sárközi család faluja. Határa hegyes-völgyes. Szőlőhegye igen nemes borokat terem. Lakosai magyarok és római katolikusok. Megyer a Tóth és a Kenései család faluja. Határa észak felől kiemelke­dő síkságként jelenik meg, dél felől pedig hegyek magasodnak rajta; a közöttük lévő szőlőhegy ontja a jó borokat. Lakosai helvét hitvallású magyarok, van ima­házuk és lelkészük. Miklósi a Perneszi család faluja. Határa dél felől sík, kelet felől pedig hegyes-völgyes és erdővel borított; van egy közönséges bort termő szőlőhegye is és nevezetes a dohánytermesztésről. A lakosság német és római katolikus, ren­delkezik templommal és pappal. Mosdós méltóságos Schmidegg László gróf úr, valamint a Somogyi és a Babies család faluja. Határának északi, a Kapós folyó felé eső része sík, és ki­váló minőségű szántóföldek vannak rajta, a dél felől fekvő része pedig hegyes­völgyes, és itt van egy jó bort termő szőlőhegy is. A lakosok magyarok és római katolikusok. Nagyberény a tisztelendő veszprémi káptalan faluja. Dombokkal és völ­gyekkel teli határa bővelkedik szántóföldekben és erdőkben, valamint jó boro­kat termő szőlőhegyekben. Magyar lakosai vannak, akik részben római katoliku­sok, részben helvét hitvallásúak; az előbbieknek templomuk és plébánosuk, az utóbbiaknak pedig imaházuk és lelkészük van. Németegres felséges Batthyány Lajos herceg úr faluja. Határa dom-

Next

/
Thumbnails
Contents