Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

bckon es völgyekben fekszik, lakosai a magyar nyelvet beszélik és a római katolikus hitet vallják, temploma leányegyház. Nyim a Fajszi, Somlai és Lengyel örökösök birtoka. Határa hegyes-völgyes és erdővel borított. Lakossága magyar és helvét hitvallású, van imaháza és előimádkozó mestere. Patalom a Bakács család faluja. Sík határa teli van szántóföldekkel és erdőkkel. Helvét hitvallású magyar lakosainak van imaházuk és előimádkozó mesterük. Pula felséges Eszterházi herceg úr faluja, amely a Kapós folyó mellett, Tolna vármegye határánál fekszik. Lakosai magyarok és római katolikusok, templomuk az atalai plébánia leányegyháza. Pusztaszemes méltóságos Széchényi Ferenc gróf úr faluja. Határa hegyesvölgyes és erdővel borított, rétjei egy völgyben terülnek el. A lakosság német és római katolikus. Ráksi a tisztelendő veszprémi káptalan faluja. Határa völgyekben és dombokon fekszik, lakosai római katolikus magyarok. Ságvár a tisztelendő veszprémi káptalan faluja. Határa részint sík, sok szántófölddel, részint pedig hegyes-völgyes és erdővel borított, jó borokat termő szőlőheggyel. Lakosai magyarok, és részint római katolikusok, részint helvét hitvallásúak; az előbbiek temploma a kiliti plébánia leányegyháza, az utóbbiaknak pedig van saját imaházuk és lelkészük. Szil méltóságos Hunyadi József gróf úr és más nemesek faluja. Határa sík és bővelkedik szántóföldekben, lakosai római katolikus magyarok, akiknek van templomuk és plébánosuk. Som méltóságos Viczai Mihály gróf úr faluja. Határa részint sík, sok szántófölddel, részint pedig hegyes-völgyes, erdőkkel és egy jó borokat termő szőlőheggyel. Lakosai magyarok és római katolikusok, de van közöttük néhány helvét hitvallású is. A katolikusoknak van templomuk, amely a nagyberényi plébánia leányegyháza. Szabadi méltóságos Batthyány Tódor gróf úrnak a Kapós folyó mellett fekvő faluja. Határa az északi rész felől sík, sok szántófölddel, a déli rész hegyes-völgyes, egy jó borokat termő szőlőheggyel. Lakosai római katolikus magyarok. Számárai a Szent Benedek-rendi atyák tihanyi apátságának a faluja. A Balaton tó mellett fekszik, egy kiemelkedőbb síkságon, amelyet néhány völgy szakít meg. Lakosai magyarok és római katolikusok, van templomuk és plébánosuk, aki a bencés rendből való. A határában lévő szőlőhegy - amelyet Kőhegynek neveznek - a somlai borhoz hasonló borokat terem. Szárszó méltóságos Hunyadi József gróf úrnak a Balaton partján fekvő faluja. Határa dombokon és völgyekben fekszik. Hegyein erdők és jó borokat termő szőlőhegyek vannak. Magyar lakosai római katolikusok és helvét hitvallásúak, ez utóbbiaknak saját imaházuk és lelkészük van. Szólád ugyanezen méltóságos gróf úr faluja. Határa minőség és fekvés tekintetében egyaránt megegyezik az előbbiével. Lakosai hasonlóképpen helvét hitvallású magyarok, köztük néhány római katolikussal ; az előbbieknek imaházuk és lelkészük, az utóbbiaknak pedig templomuk és plébánosuk van. Szorossad a tisztelendő veszprémi püspökség faluja. Határa hegyes-völgyes. Római katolikus német lakossága az itteni szőlőhegyen termett jó borral él.