Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

Fiad a Tóth es a Kenései család faluja. Határa hegyes-völgyes és erdővel borított, lakosai magyarok. Fonó a fehérvári custodiátushoz tartozó falu. Határa sík, termőföldje kiváló minőségű. Lakossága magyar és római katolikus, templomuk a taszári plébánia leányegyháza. Gelle ugyanazon custodiátushoz tartozó népes falu. Sík határa mindenfajta gabonát megterem. Lakosai magyarok és római katolikusok, van templomuk és plébánosuk. Gyalán méltóságos Schmidegg László gróf úr faluja. Kiváló minőségű termőfölddel bíró határa síkságon fekszik. Lakosai magyarok és római katolikusok, templomuk a göllei plébánia leányegyháza. Jutb méltóságos Széchényi Ferenc gróf úrnak a Sió folyó partján fekvő faluja, amelyben van hajórév is Veszprém vármegye felé. Határa síkságon fekszik, szőlőhegye pedig egy dombon van; ez a helvét hitvallást követő magyar lakosok mindennapi italául szolgáló közönséges bort terem. Kapol, másképpen Kis kapol fele részében a Szent Benedek-rendi atyák tihanyi apátságának, másik fele részében a Perneszi családnak a faluja. Határa dombokon és völgyekben terül cl. Szőlőhegyén jó borok teremnek. Németekkel keveredett magyar lakossága részint római katolikus, részint helvét hitvallású; az előbbieknek templomuk és plébánosuk, az utóbbiaknak imaházuk és lelkészük van. Kára méltóságos Zichy József kamarás úr faluja. Határa részint hegyesvölgyes, részint pedig sík; vannak erdei és szántóföldjei. Lakosai németekkel keveredett magyarok és római katolikusok. Kazsok. Gaál Kristóf örököseinek a faluja. Maga a település dombokon fekszik, a szántóföldek pedig egy kiemelkedőbb síkságon. A lakosság magyar és helvét hitvallású, van imaházuk és lelkészük. Kér Svastics Antal úr faluja. Határa egy kiemelkedő síkság, amelyen három völgy fut keresztül. A határ nyugati részén erdő foglal el egy hegyet. A lakosság magyar és római katolikus, s van itt egy nyilvános uradalmi kápolna, amely a mernyei plébánia leányegyháza. Kereki a Perneszi család faluja. Határa kelet és nyugat felől hegyes-völgyes és erdővel borított, a közepén van egy szélesebb völgy, amelyben a helység rétje és néhány hold szántóföldje fekszik. A lakosok magyarok és különböző vallásúak. A település erdőségeiben egy elég mély sánccal körülvett, kőből épült erődítmény - az úgynevezett Katonavár - romjai láthatók, amelyről azt tartja a szóbeszéd, hogy Kupa somogyi vezér építette. Kiliti a tisztelendő veszprémi káptalan faluja. Határa egy kiemelkedő, termékeny síkságon fekszik, amelyen néhány völgy húzódik keresztül. Lakosai magyarok, és részint római katolikusok, részint helvét hitvallásúak; az előbbieknek templomuk és plébánosuk, az utóbbiaknak pedig imaházuk és lelkészük van. Valamennyien a Sió folyó melletti dombon lévő szőlőhegy közönséges borát isszák. Kisbár, másképpen Apáti a tisztelendő veszprémi püspökség faluja. Határa hegyes-völgyes és erdővel borított. Szőlőhegye közönséges bort terem. Lakosai római katolikus magyarok, van templomuk és plébánosuk. Kőröshegy méltóságos Széchényi Ferenc gróf úr faluja. Maga a település