Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

azcnban közönséges bort termő szőlőknek is helyet kínálnak. A lakosok magyarok, és részint római katolikusok, részint pedig helvét hitvallásúak; az előbbieknek templomuk és helybéli papjuk, az utóbbiaknak pedig imaházuk és lelkészük van. Andacs a tisztelendő veszprémi püspökség faluja, amely nevezetes a Mária-rendtartományhoz tartozó ferences atyák kolostoráról és gyógyszertáráról, s messze földön híres a Boldogságos Szűz Mária-ünnepeken tartani szokott búcsújárásokról. A lakosság magyar és római katolikus. Szőlőhegy is van itt. Atala, ez a Kapós folyó mellett fekvő falu a fehérvári custodiátushoz tartozik. Sík határának igen kiváló minőségű termőtalaja van. A lakosság magyar és római katolikus, van temploma és plébánosa. Bábony több közbirtokos faluja. Határának fekvése hegyes-völgyes, vannak jó minőségű szántóföldjei és szőlői, valamint erdei is. Két imaháza van, az egyik ágostai, a másik helvét hitvallású ; mindkettőnek van lelkésze. A lakosok e két hitvallást követik. Bálványos a Perneszi család örököseinek népes faluja. Határa dombokon és völgyekben fekszik. Van római katolikus kápolnája, valamint helvét hitvallású imaháza és lelkésze. A lakosok magyarok és - egy kevés római katolikussal keveredve - a helvét hitvallást követik. Baté Gaál Kristóf örököseinek a faluja. Határa sík és kiváló termőtalajú, lakosai magyarok és római katolikusok, akiknek temploma a taszári plébánia leányegyháza. Bonnya méltóságos Hunyadi József gróf úr faluja. Határa hegyes-völgyes, lakosai római katolikus szlávok. Büssü Gaál Kristóf örököseinek a faluja. Földesurak lakóépületei ékesítik és híres földjének termékenységéről. Szőlőhegye kevésbé nemes bort ad. A lakosok magyarok, és részint római katolikusok, részint helvét hitvallásúak; az előbbieknek van templomuk, amely a szili plébánia leányegyháza, valamint uradalmi kápolnájuk, az utóbbiaknak pedig imaházuk és előimádkozó mesterük. Csorna méltóságos Hunyadi József gróf úrnak a Kapós folyó mellett fekvő faluja. Határának északi része sík és sok szántófölddel rendelkezik, a Kapós folyótól délre eső része pedig hegyes-völgyes és itt van egy jó bort termő szőlőhegy is. A lakosok római katolikusok és a magyar nyelvet beszélik. Döröcske ugyanezen gróf úrnak a dohánytermesztésről nevezetes faluja. Határa hegyes-völgyes és van egy közönséges ivásra való borokat termő szőlőhegye. Lakosai ágostai hitvallású németek. Endréd a Szent Benedek-rendi atyák tihanyi apátságának a faluja. Tágas határa keleten és északon, a Balaton tó felé sík, a többi részen hegyes-völgyes, és egy kiváló minőségű borokat termő szőlőhegynek is örvend. Lakossága németekkel keveredett magyar, és részint római katolikus, részint helvét hitvallású; az előbbieknek van templomuk és plébánosuk, az utóbbiaknak pedig imaházuk és lelkészük. Határában három helyen is állnak egy nem megvetendő erődítmény sánccal körülvett romjai, amelyekről az a szóbeszéd járja, hogy a törökök építették és lakták. Falub'tdvég felséges Batthyány Lajos herceg úr faluja. Határa sík, de kiemelkedőbb. A Sió folyó mellett lévő szőlőhegye közönséges bort terem. Lakosai helvét hitvallást követő magyarok,