Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

tik. A szántóföldek a Kapos folyó azon oldalán terülnek el, amelyik Baranya vármegye felé néz. Négy állatvására van, amelyek meglehetősen látogatottak. Lakosai magyarok és római katolikusok, van saját plébánosuk. Igal méltóságos Batthyány Tódor gróf úr mezővárosa. Maga a mezőváros egy dombon fekszik, ahol az ebben a vármegyében állomásozó katonaság törzskara számára egy nagyon szép kvártélyház is áll. A szántóföldek egy síkságot foglalnak el, az erdők és a szőlők pedig a hegyeket. Az itt teremni szokott borokat hosszabb ideig el lehet tenni és kiváló asztali borokként tartják számon őket. Az uradalom javadalmat szed a vásárokból. A lakosok magyarok, szabadságolt állapotúak és római katolikusok; van uradalmi kiváltságuk, valamint saját templomuk és plébánosuk. Karád a veszprémi püspökség legnagyobb és legnépesebb települése Somogy vármegyében, és ezért a mezővárosok között tartják számon, jóllehet nincsenek kiváltságai. Határának fekvését tekintve magasabb dombokat és völgyeket foglal cl. Szőlőhegyein közönséges borok teremnek. Lakosai szerbekkel keveredett magyarok, valamennyien római katolikusok, van saját templomuk és plébánosuk. Az uradalom pallosjoggal rendelkezik. Nágocs méltóságos Zichy József kamarás úr mezővárosa. Urasági kastély és egy szép kert ékesíti. Határában az erdők hegyeken, a szántóföldek és a rétek pedig dombokon és völgyekben fekszenek. Az itt termett borokat mint mindennapi ivásra valókat dicsérik. Nevezetes a négy állatvásáráról is, amelyek március 29-re, június 10-re, augusztus 15-rc és október 15-re esnek. A lakosok németekkel keveredett magyarok, és részint római katolikusok, részint pedig a helvét hitvallást követik; az előbbieknek egy rendkívül díszes templomuk van, valamint plébánosuk és káplánjuk, de az utóbbiaknak is van imaházuk és lelkészük. Törökkoppány fele részében felséges Eszterházi herceg úr, másik fele részében pedig a tisztelendő veszprémi püspökség mezővárosa. A Koppan folyó mellett fekszik és minden oldalról sáncárok veszi körül. Azt mondják, valaha a törökök híres és rendkívül nagy erődítménye és kiképző helye volt, amely megszenvedte a magyar katonaság csapatainak gyakori és ugyancsak heves támadásait, s a pogányok ellen csatázok sok vérével meghintett földet gyakran rémítette rettegéssel. Még ma is láthatók a fürdő erős építésű boltozatai. A hegyekből folyt ide csövek segítségével mesterségesen levezetve a víz. A nyári záporesők török arany-, ezüst-, de legfőképpen rézpénzeket mosnak ki a földből ezen a helyen. A határ északi, szántóföldekben bővelkedő része egy kiemelkedő síkságon fekszik, a déli része pedig hegyeken, s itt egy nemes bort termő szőlőhegy is található. A lakosság magyar és római katolikus, rendelkezik templommal és plébánossal. A mezővárosnak van vásárkiváltsága is. Az igali járás falvai A.csa a tisztelendő veszprémi püspökség faluja. Egész határa hegyes-völgyei, erdővel borított és van egy jó bort termő szőlőhegye. A lakosok magyarok és római katolikusok, van templomuk és helyben lakó káplánjuk. Adánd a Perneszi család faluja. Több földesúr pompás lakóházairól nevezetes. Határa sík és elsősorban juhlegelő céljára alkalmas, némely dombok