Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)

SOMOGY VÁRMEGYE LEÍRÁSA 1812-BŐL TÓTH PÉTER Az egész országot vagy annak egyes részeit bemutató és leíró régi chórográfiai írók Oláh Miklóstól Fényes Elekig számos olyan munkával gazdagították irodalmunkat, amelyek becses forrásai a hclytörténetírásnaik és a honismeretnek. Ezek egyikét, a Széchényi Ferenc és Rumy Károly György nevével fémjelzett, 1812-ben készült Descriptio geographico-statistico-topographica comitatus Simighiensis-t tartja most kezében az olvasó. Mivel a Somogy megyéről szóló földrajzi munkák szisztematikus összegyűjtésére és publikálására törekszünk - ezen törekvésnek része a jelen munka is -, hoííy ezáltal lehetőség nyíljék egy hosszabb tanulmányban feltárni a közöttük megmutatkozó összefüggéseket,

1 c bevezetésben csak vázlatosan érintjük Rumy munkájának forrásait és keletkezési körülményeit. Először is arra kell tehát válaszolnunk, hogy melyek lehettek azok az adatok, amelyeket - mint az alcímből kitűnik - Széchényi Ferenc közölt a mű szerzőjével és amelyek a Descriptio alapvető forrásai gyanánt szolgáltak. Tudjuk, hogy Széchényi Ferencet 1785. április 17-én kelt rendeletével nevezte ki II. József király Somogy, Baranya, Verőce és Szerem vármegyék főispáni helytartójává; ezt a királyi rendeletet május 2-án publikálta Somogy vármegye közgyűlése.

2 Hivatalba lépése után Széchényi azt tartotta egyik legelső feladatának, hogy pontos ismereteket szerezzen a reája bízott kerület állapotáról és viszonyairól. E célból egy több száz pontból álló kérdőívet állíttatott össze

3 és elrendelte, hogy a megyék tisztségviselői írásban adjanak választ ezekre a kérdőpontekra. A Somogy megyei válaszoknak legalábbis egy része - az igali járás, Kaposvár stb. - elkészült s ezeket ma az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára őrzi. Feldolgozásukra azonban ekkor még nem került sor. Széchényi Ferenc másodszor 1798-ban lett Somogy vármegye első embere: április 6-án keit rendeletével főispánná nevezte ki a király.'

1 Ekkor kerülhetett újra napirendre a megyeleírás elkészítése, legalábbis erre utal, hogy 1810. április 12-én Széchényi levelet intézett a vármegyéhez, hogy szorítsa az ebből a célból felállított bizottságot a munka mielőbbi befejezésére.

1 A közgyűlés határozatából az is kiderül, hogy a bizottság Szvorényi Mihályt (1750-1814) bízta meg a leírás elkészítésével, aki egyébkent 1798-tól 1808-ig karádi, azután pedig keszthelyi plébános volt.

1

' Hogy Szvorényi mikor és milyen körülmények között adta tovább a megbízatást Rumy Károlynak, arról a későbbi kutatások nyújthatnak felvilágosítást. E tények ismeretében azonban biztosra vehetjük, hogy a Széchényi Ferenc által Rumyval közölt adatok csakis az 1785-ben összeállított kérdőívekre adott válaszok lehettek.