Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Tóth Péter: Középkori oklevelek a Somogy Megyei Levéltárban (Forrásközlés)
Rumy természetesen más forrásokat is felhasznált: nyilvánvaló például, hogy szerkezetét tekintve az egész munka Bél Mátyás megyeleírásait követi. Azt sem nehéz felfedezni, hogy több helyen - így például Szigetvár leírásánál csaknem szó szerint átvette a több kiadást megért Compendium szövegét.'' Ezek az összefüggések is arra utalnak, hogy nem kevés tanulsággal járhat a Somogyra vonatkozó chórográfiai művek komparatív vizsgálata. Ami a szerző személyét illeti: Rumy Károly György 1780. november 18-án született a Szcpes megyei Iglón. Iskolai tanulmányait a késmárki líceumban, illetve a debreceni kollégiumban végezte, majd 1800-tól lett a göttingai egyetem hallgatója. Élete során számos helyen élt és dolgozott (Késmárkon, Teschenben, Lőcsén, Iglón, Sopronban, Karlócán stb. tanárkodott, Szomolnokon lelkész volt), s régiónkhoz is szoros kapcsolatok fűzték: 1813. és 1816. között Festetich György meghívására a keszthelyi Georgiconban tanított előbb gazdászatot és jószágigazgatást, később pedig vegytant és természetrajzot is. A tudománytörténet egy Bél Mátyással összevethető, enciklopédikus érdeklődésű tudósként tartja számon - közel százezer cikket és értekezést írt! -, nem meglepő tehát, hogy megyeleírásra is vállalkozott. 8 Végül ejtsünk néhány szót magáról a kéziratról is: ezt az Országos Széchényi Könyvtár kézirattára őrzi (Quart. Lat. 268.), ahová - a címlapon lévő tulajdonbélyegző tanúsága szerint - Jankovich Miklós gyűjteményéből került. Terjedelme 49 folio. Két jól elkülönülő, más-más kézzel írott részből áll (1-28., illetve 29-49. folio). Több megjegyzés is arra utal, hogy 1817-ben valaki talán a kiadás szándékával kézbe vette a munkát; ezeket az észrevételeket és helyesbítéseket lapalji jegyzetekként közöljük, leszámítva a 49. fólión olvasható szöveget, amely a következőképpen hangzik: „Jól tudom, hogy ebben a helyrajzi leírásban itt-ott azoknak a földbirtokosoknak a neve is előfordul - példának okáért méltóságos Batthyány Tódor gróf úr, tekintetes Festetics János úr stb. -, akik a mi időnkre már elhaláloztak: az ilyen helyeken örököseiket kell érteni." A megyeleíráshoz egy mutató is tartozik, amely 25 oldalon abc-rendbe szedve adja meg a helységeket, illetve a pusztákat, megjelölve a járást, a lakosság nemzetiségét, a házak számát és a birtokosokat. Kéziratunkkal szorosan összefügg továbbá a Quart. Lat. 269. jelzet alatti kézirat is, amely Somogy megye birtokosait adja meg abc-rendben; ennek szerzője - ugyancsak a Széchényi Ferenc által közölt adatok alapján - szintén Rumy Károly. Terjedelme 9 folio. E mutatók közlésétől azonban eltekintettünk, mivel lényegében ugyanazt tartalmazzák, amit a Descriptio elmond. JEGYZETEK 1. Az eddig e tárgyban megjelent munkák: MÉSZÁROS BALÁZS-TÓTH PÉTER: A Dél-Dunántúl és a Balaton körüli vármegyék leírása Bonbardi Topographiájában. Somogyi Múzeumok Közleményei VII. Kaposvár, 1985. - MÉSZÁROS BALÁZS-TÖTH PÉTER: Compendium Hungáriáé geographicum. A Dél-Dunántúl leírása. Somogyi Múzeumok Közleményei VIII. Kaposvár, 1987. 2. Somogy Megyei Levéltár IV. 1 a. (Somogy vármegye közgyűlésének iratai - közgyűlési jegyzőkönyvek), 1785. évi II. kötet, 993. p. 3. Magyar Országos Levéltár, A. 39. (Magyar Kancelláriai Levéltár, Acta Gencralia), 101711785. sz. 49-58. fol. 4. Somogy Megyei Levéltár, IV. l/a. (Somogy vármegye közgyűlésének iratai - közgyűlési jegyzőkönyvek), 1798. évi II. köt. 182. p.
