Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Bognár Tibor: Nemzethűségi vizsgálat a Somogy megyei németek körében (1945-1946)
csolódott az elkobzott ingatlanok juttatásával. Az igazoló bizottságok, melyek teljes tárgyilagossággal a számbajöhetö bizonyítékok alapos vizsgálatával lettek volna hivatottak egyéni elbírálás alá vonni a németajtú lakosságot, ezekben az esetekben kész helyzettel találták szemben magukat. Többnyire egyébként sem volt mód az egyéni szerep mérlegelésére, bár a vizsgálat elvileg a kollektív felelősségre vonás elvetését lett volna hivatva szolgálni. Még az igazoló eljárás alá vonandó községek körének meghatározásában is bizonytalanság uralkodott a megye földbirtokrendezéssel foglalkozó szervcinek körében. A rendelet ugyanis nem adott megbízható eligazítást a tekintetben, hogy mely települések tekintendők az igazoló eljárás alá vonandónaík. K Végülis a vizsgálatot 39 községben folytatták le, azonban ezek között vannak, ahol csak egy-ikét családot vontak felelősségre, viszont nem volt vizsgálat olyan községekben, melyeknek németajkú lakossága számos esetben jelentősebb volt, mint néhány azok közül, melyekben az eljárást lefolytatták. 1 "' Sok melléfogásra adott alkalmat, hogy az 1941. évi népszámlálás nemzetiségi adatai nem álltak a bizottságok rendelkezésérc. Ezért számos esetben eljárás alá vontak olyan személyeket is, akik a népszámláláskor magyarnak vallván magukat elméletileg kívül estek volna az eljárás alá vonhatók körén. Ilyen eseteikben sokszor csak az országos fórumokat is megjáró érdekeltek kitartásán múlott, hogy ügyüket tisztázni tudják-e. A hosszadalmas procedúra azonban még kedvező végkifejlet esetén sem kecsegtetett pozitív eredménnyel, mivel annak végét a végrehajtó szervek a fentiekben már vázoltak szerint nem voltak kötelesek bevárni. 16 Kiemelten foglalkoztak a bizottságok az eljárás alá vont személyeknek a német hadseregben betöltött szerepével. A német megszállás előtt a magyar kormány az SS önkénteseket megfosztotta állampolgárságuktól, a megszállás után azonban ilyen intézkedés már szóba sem került, sőt a németajkúak feletti rendelkezés jogát a kormányzat teljes mértékben kénytelen volt kiengedni a kezéből. Ezt az 1944. április T4-1 rendelet úgy szabályozta, hogy a „német népiséghez tartozók valamennyi évfolyama közös megegyezéssel a háború tartamára a német véderő rendelkezése alá bocsáttatnak". A honvédelmi miniszter 1944. április 27-i rendelete már azt is tudtul adta, hogy a magyar kormány a német népiséghez tartozókat hadkötelezettségi alapon engedi át a németeknek. A belügyminiszter 1944. május 16-i rendeletében pedig nyomatékosan felhívta a figyelmet a német sorozáson való kötelező megjelenésre, és arra, hogy a besorozottaknak a behívóparancsot éppen úgy teljesíteniük kell, mintha a sorozás a Honvédség részére történt volna. 17 így egyéni akcióktól eltekintve nem volt mód a mentesítésre még akkor sem, ha a németajkúak nemzethűségüknek úgy adtak kifejezést, hogy a magyar hadseregbe kérték felvételüket. Pedig mint számos példa mutatja, egyáltalán nem volt természetes, hogy a német hadsereg kötelékében kívántak volna szolgálatot teljesíteni. Somogyban több akcióról van tudomásunk, melyek arra irányultak, hogy kivonják őket az SS-sorozás alól. Ezek az akciók azonban vagy a Honvédség részéről találtak elutasításra éppen a már fentiekben ismertetett rendeletek alapján, vagy a próbálkozásokat már eleve meghiúsították. A hazai németek 1945 utáni megítélésében az önkéntes SS-ek és a sorozottak közötti különbség sokszor egybemosódott. A nemzethűségi vizsgálatot szabályozó rendelet csak az önkéntesekkel kapcsolatban tartalmaz olyan
