Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Bognár Tibor: Nemzethűségi vizsgálat a Somogy megyei németek körében (1945-1946)
kitételt, hogy őket Volksbund vezetőknek kell minősíteni. Az SS és a Volksbund fogalma a legtöbb esetben összekeveredve jelent meg a tanúvallomásokban, elegendő okot szolgáltatva a bizottságoknak az elmarasztaló határozatok meghozatalára függetlenül attól, hogy önkéntesről, vagy sorozottról volt-e szó. Ennek ellenére rögzítenek olyan eseteket is a jegyzőkönyvek, mikor a bizottságok az SS katonákat egyéb körülmények mérlegelése folytán - sokszor éppen a sorozás kényszerét elismerve - kívülállónak minősítették. Fontos eleme volt a jogkorlátozásnak az internálás intézménye is, amelyet már minden jogalap nélkül a nemzethűségi vizsgálat előtt is alkalmaztak. Az internálásokra vonatkozóan csak a nemzethűségi vizsgálatot szabályozó rendelet tartalmazott kitételeket, azonban ez is csak a Volksbund-vezetőknek minősített személyekkel kapcsolatban. Azonban az internálás a földigénylő bizottságok javaslatai alapján már a vizsgálat előtt szinte valamennyi községben gyakorlattá vált. Éppen a jogi szabályozatlanság miatt alkalmazni lehetett egyszerű bejelentés alapján is, és általában összekapcsolódott a vagyonelkobzással. 18 Igen szerencsétlen volt a kitelepítést első ízben szabályozó Toa 1 ). decemben 29-én kiadott kormányrendeletnek az a kitétele, mely az 1941. évi népszámlálás nemzetiségi és anyanyelvi adatai alapján határozta meg a kitelepítendők körét. A rendelet megjelenésekor Somogyban a nemzethűségi vizsgálatot jórészt már lefolytatták, így a kormányrendelet lényegében az egész vizsgálatot megkérdőjelezte és értelmetlenné tette az annak alapján történt kategorizálást. 1 " Nem is szólva arról, hogy nemzetiségi, faji hovatartozás révén joghátrány senkit sem érhetett volna az érvényes jogszabályok szerint.0 Ezekben az években azonban nem mindig volt magától értetődő, hogy az általános érvényű törvények a németajkúakra nézve is pozitívan fejtsék ki hatásukat. A velük szembeni eljárást többször szabályozó és egymással gyakran gyökeres ellentétben álló rendelkezések komoly zavarokat okoztak a gyakorlati végrehajtásban, bonyolították az amúgy is kényes problémát, s nem segítettek a felzaklatott falvak viszonyainak rendezésében. A nemzethűségi vizsgálattal megindult s a kitelepítésig vezető jogkorlátozás a földosztásban és a telepítési folyamatban kijelölt szerepét betöltötte ugyan, de napjainkig is ható sokrétű következményei nem sorolják a pozitív történeti folyamatok közé. ADATTÁR A megyében hat igazoló bizottságot hoztak létre, melyek az alábbi községekben folytatták le a nemzethűségi vizsgálatot; Barcsi járási bizottság: Barcs, Szulok. Igali járási bizottság: Bonnya (Bonnyapuszta), Ecseny, Gadács, Miklósi, Polány, Ráksi, Somogydöröcske, Somogyszil, Szabadi, Szorosad. Kaposvári járási bizottság: Bőszénfa, Gálosfa, Kaposfő, Kaposhomok, Kapcskeresztúr (Rákópuszta), Kercseligct, Kisberki, Kiskcrcsztúr. Nagyatádi járási bizottság: Mike, Rinyabescnyő (Nagyálláspuszta és Újzoborpuszta). Szigetvári járási bizottság: Almamellék (Terecsenypuszta), Almáskeresztúr, Boldogasszonyfa (Antalszállás és Szentmargittapuszta), Endrőc, Kétúj-
