Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Bognár Tibor: Nemzethűségi vizsgálat a Somogy megyei németek körében (1945-1946)

NEMZETHŰSÉGI VIZSGÁLAT A SOMOGY MEGYEI NÉMETEK KÖRÉBEN (I945 -I946) A második világháború utáni évek indulatokkal teli, nagy átalakulásokkal terhes viszonyai között került sor Magyarországon a németajkú lakosság elleni jogkorlátozó intézkedésekre. A németekkel szemben Európa-szerte megnyilvánuló és a hazai közgondolkodásra is ható ellenszenv - amely nem volt mentes az általánosításoktól sem - jelentős mértékben befolyásolta a hazai kormányzati döntéseket is. A nemzetközi vonatkozásoknak és a belpolitikai viszonyoknak egyaránt nagy szerep jutott a kérdés kezelésében. A határainkon kívülről különféle okok miatt betelepülők és betelepítettek, valamint a kielégítésre váró sok ezernyi hazai telepes problémájának legalábbis részbeni megoldása csak a németajkúaktól elkobzandó ingatlanok felszabadulása révén látszott megoldhatónak. A kormány idevonatkozó rendeleteiben ugyan nemzetközi kötelezettségként tárgyalta a hazai németek ügyét, ám az erre irányuló intézkedések már jóval azelőtt megkezdődtek, mielőtt erre vonatkozóan a nagyhatalmak potsdami konferenciája határozatot hozott volna.

1 A „fasiszta és népellenes" magatartás miatt elmarasztalhatok között a németajkúak megítélése mindennél élesebben vetődött fel. Mivel a politikai gondolkodásban mint a „hitlerizmus szálláscsiinálói, a nácik ötödik hadoszlopa" és az ország bajainak egyik előidézőjeként jelentek meg, felelősségüket általánosságban, jobb híján nemzetiségi és szervezeti hovatartozás alapján állapították meg.

2 Múltbeli magatartásuk vizsgálatát és az alkalmazandó rendszabályokat a nemzethűségi vizsgálatot tárgyaló 1945. július i-jén megjelent miniszterelnöki rendelet részletezte első ízben, bár ezt megelőzően a népbíráskodás tárgyában 1945. január 25-én kiadott miniszterelnöki, és az 1945. március 18-án kiadott földreformrendeletben is élesen kirajzolódtak már a sorsukat előrevetítő elképzelések.'' A németajkúak birtokainak elkobzásával kapcsolatos teendőket részletező végrehajtási utasítás a kulcsszerepet a községi földigénylő bizottságoknak biztosította az eljárásban/ A bizottságok ugyanakkor minisztériumi útmutatót is kézhez kaptak, mely leszögezte, hogy joguk van megállapítani, kiknek a birtokát keli elkobozni.Ily módon döntő hatalom összpontosult a kezükben, amely a „sváb eljárással" érintett községekben még sokkal meghatározóbb volt, mint ahol csak a nagybirtok igénybevétele jelentette a földosztás alapját. Jogosultak voltak bejelentés nélkül, saját tudomásuk alapján megállapítani az elkobzásra BOGNÁR TIBOR