Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tilkovszky Lóránt: Aktion „Volksgrundbuch". A Deutscher Schutzbund illegális akciója a magyarországi németség statisztikai adatfelvételére 1927-ben

ügyekbe való beavatkozásnak, sőt kémkedésnek minősíthetik, s ennek a jugoszláviai német kisebbség csak kárát vallhatja. Nem a német birodalomból történő titkos finanszírozás, amelyhez ez a statisztikai felmérés a korábbinál megbízhatóbb alapot kíván nyújtani, a döntő a német kisebbség fennmaradása, megerősödése, fejlődése szempontjából, hanem az, hogy a németbirodalmi kormány jó viszonyt tud-e kialakítani a jugoszláv kormánnyal, amelynek magatartásától függ a német kisebbség helyzetének kedvezőbb alakulása.

18 Két nappal később, 1927. február 19-én, a budapesti német követ, Hans Schoen, hasonló aggályainak adott kifejezést, megemlítve, hogy a magyarországi német kisebbség volksdeutseh irányzatának vezetői maguk is „megvalósíthatatlannak és károsnak" tartják ebben a formában az akciót.

19 A budapesti német követség egyik munkatársának, Levetzownak ugyanezen a napon kelt, Loeschhez intézett levele bővebben kifejti, hogy Bleyer és Gündisch, akik eddig maguk is egyetértettek egy sajátnépi (eigenvölkisch) statisztikai felvétel szükségességével, s hozzá is láttak már ilyen természetű adatgyűjtés megszervezéséhez, miért helytelenítik a Deutscher Schutzbund tervezett akcióját. Azért, mert a külföldi irányítás aligha elkerülhető lelepleződése olyan reakciót válthat ki a magyar kormány részéről, amely megsemmisítő lehet a volksdeutseh irányzatra. Egy Budapesten felállítandó külföldi központ, az országgyűlési választásokkor játszott ellenőri szerepével magát különösen gyűlöletessé tett Kügler vezetésével, s az elmagyarosodott községek németbirodalmi ifjúsági adatgyűjtő csoportok általi tervszerű és rendszeres felmérése a jelenlegi politikai körülmények közt nem vállalható; be kellene érni a magyarországi volksdeutseh bizalmi embereknek a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (Ungarländisch Deutscher Volksbildungsverein) keretében megkezdett adatgyűjtésével; egy az aszszimilálódott községek adataira is számot tartó Volksgrundbuch létrehozásának Magyarországon még nem értek meg a feltételei.

20 Bleyer és Gündisch váratlan ellenkezése leszerelésére Loesch Budapestre küldte közvetlen munkatársát, Walter Kolbet, akinek 1927. március 3-áról 4-ére virradó éjjel, Bleyer lakásán folytatott megbeszélése során sikerült is meggyőznie a két magyarországi volksdeutseh vezetőt arról, hogy a Volksgrundbuchakcióba való bekapcsolódásuk nélkülözhetetlen a magyarországi önálló német gazdasági szervezkedés általuk annyira óhajtott kibontakoztatásához, s így érdemes félretenni a szerinte túlzott, és jórészt félreértésen alapuló aggályokat. A Deutscher Schutzbund nevében Kolbe beleegyezett, hogy a magyarországi főfeldolgozó a németbirodalmi Kügler helyett egy Tschida nevű, magyar állampolgárságú német legyen, s hogy az illegális statisztikai adatfelvétel lebonyolításának idejét, módját, egész taktikáját Bleyerék határozhassák meg, a hazai politikai viszonyok, atmoszféra alakulásának messzemenő figyelembevételével. Ennek fejében Bleyer és Gündisch hozzájárultak ahhoz, hogy az elmagyarosodott német községek statisztikai adatfelvételét németbirodalmi ifjúsági vándorcsoportok végezzék, azzal a kikötéssel, hogy idősebb korosztályhoz tartozó, szigorúan fegyelmezett és előzetesen jól kioktatott személyek vegyenek ezekben részt, s fogadják el a magyarországi volksdeutseh vezetők irányítását.

21 Mivel e megállapodás ellenére a budapesti német követ 1927. március 7-i jelentésében továbbra is fenntartotta aggályait a Volksgrundbuch-akcióval szemben, mert a statisztikai felmérés németországi központi irányításának leplezésére