Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Tilkovszky Lóránt: Aktion „Volksgrundbuch". A Deutscher Schutzbund illegális akciója a magyarországi németség statisztikai adatfelvételére 1927-ben

elhatározott lépések aligha biztonságosak és elegendők,

22 Kolbe március 19-én újra Budapesten járt, hogy jobb belátásra bírja Schoen követet, majd útját Belgrád felé folytatta, ahol Olshausen követet próbálta rávenni elutasító véleménye megváltoztatására, hivatkozva a jugoszláviai volksdeutseh irányzat vezetőjével, Stefan Krafttal történt iménti, március 24-i megállapodására, aki egyetértett azzal, hogy Viktor Wagner főfeldolgozó irányításával megkezdődjék az akció.

23 A budapesti német követ azonban nem engedett, és március 26-án személyesen is kifejtette az ügyről változatlan véleményét a német külügyminisztériumban.

2

'

1 A belgrádi német követ pedig ugyanilyen, az akciót elutasító értelemben válaszolt április 16-án a német külügyminisztérium felszólítására.

2

'' A Volksgrundbuch-akció ügyében kedvező döntést sürgető Loesch 1927. április 28-án maga is megjelent a német külügyminisztériumban, és az előző évi lengyelországi illegális felmérés sikerességével, eredményeivel igyekezett érvelni a Deutscher Schutzbund tervbe vett nagyszabású vállalkozása mellett. Csakhogy maga sem tagadhatta: Lengyelországban letartóztatásokra került sor az illegális adatgyűjtés miatt.

2

" Ez a momentum növelte a német külügyminisztérium óvatosságát; egy június 27-i átirata a belügyminisztériumhoz már jelezte, hogy álláspontja elutasító a magyarországi és jugoszláviai illegális statisztikai felvétel tekintetében, bár végleges döntést Locsch-sel még nem közölt.

2

' Egy július 15-i aktából tudjuk, hogy a Deutscher Schutzbund elnöke - nyilván a külügyminisztérium álláspontjára való tekintettel - meghatározatlan időre elodázta magyarországi és jugoszláviai tervei végrehajtását.

2

* Ezt röviddel megelőzően még reménykedhetett tervei sikerében, mert július 7-én azt jelentette be a német külügyminisztériumnak, hogy akcióját Romániára is kiterjeszti, s ehhez mindössze évi 4000 márkát kér.

2

" A bukaresti német követ, Mutius, ezt ugyanúgy, és hasonló érveléssel ellenezte, mint budapesti és belgrádi követtársai a magyarországi és jugoszláviai akciót,'

11 így a német birodalmi külügyminisztérium szeptember i-jén azt ajánlotta Loeschnck, hogy romániai viszonylatban is tartózkodjék akciója megindításától.

31 Mindezek ellenére a Deutscher Schutzbund 1928 pünkösdi ülésezésére készített beszámoló az 1927-1928. évi működésről, még kiemelt feladatként, nagy hangsúllyal és részletességgel foglalkozott a Volksgrundbuch-akció jelentőségével, különösen a német birodalmon kívüli népinémet gazdasági erők megszervezése, az össznémet népgazdaság s a német birodalom gazdasági érdekei szolgálatába állítása szempontjából, hivatkozva a németbirodalmi gazdasági szövetségek részéről megmutatkozott élénk érdeklődésre és helyeslésre az akció iránt.

32 A Deutscher Schutzbund megalapításának 10. évfordulójára 1929-ben megjelent kötet „pénzügyi és más nehézségekkel"' indokolta, hogy „e munkálatok megvalósítása a jövő legfontosabb feladatainak egyike marad".

3,3 A magyarországi németség titkos Volksgrundbuchja helyett a hazai volksdeutseh irányzat hozta nyilvánosságra a maga statisztikai adatait az 1928-ban Bleyer szerkesztésében „Das Deutschtum in Rumpfungarn" címmel Budapesten megjelent, a német etnikumot térképen is ábrázoló kötetben. Bleyer előszava, amely megemlékezik a Magyarországi Német Népművelődési Egyesület (volksdeutseh irányzatú) - titkára, Rothen Ferenc szorgalmas statisztikai gyűjtőtevékenységéről (és hallgat a külföldi német diákcsoportok által mégiscsak végzett bizonyos adatfelvételekről), ezt mondja a kötetben közölt - Dr. Schnitzer