Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig (1918. ősze)
zcti Tanácsban még az ellenforradalmat ítélték el. Február 25-én a munkástanács ülésén megjelent a fővárosból dr. Hamburger Jenő és Gyetvai János is. Ezen a történelmileg is fontos ülésen határozták el a nagybirtokok szocializálását, így a MIR bérletét is. Hamburger beszédében kijelentette: „Meg kell szerezni a gazdasági hatalmat és meg kell szervezni a szocialista hadsereget, azután a többi jön magától." A munkásfelszólalók egyhangúan elmondták: „Sem/m körülmények között sem fognak tűrni mást a kormánybiztosi székben, mint szocialistát, és ha kell, fegyverrel is meg fogják akadályozni." 175 A munkástanács ülése után a Munkásotthon udvarán gyakorlatozó, kiképzést folytató munkásőralegységck Hamburger Jenő és a szónokok kijelentéseit erősítették meg. A kaposvári munkásőrcgységek átszervezése után, illetve a hivatásos, a zsoldot igénylő részét február 23-án egy zászlóaljnyi erőben - a munkásőrzászlóalj-parancsnokság útján - a megyei karhatalmi parancsnokság alá rendelték. 1/6 Ezzel szemben a két századnyi, a zsoldot nem igénylő munkásőr pedig továbbra is a munkástanács alá tartozott. A munkástanács ezzel elérte, hogy egyrészt mentesült a zsoldfizetés alól, másrészt a megyei, az egyre gyérülő karhatalom, valamint az alig létező helyőrség mellett megbízható fegyveresei is lettek. A karhatalmi parancsnokság alá tartozó munkásőrzászlóalj-parancsnokság a zászlóalj teljes felszerelésével együtt a Baross-laktanyába költözött. Jóformán az egész Baross-laktanyát ők foglalták el, mivel a tiszti és altiszti kereten kívül alig volt ott néhány katona. A munkásőrzászlóalj rajparancsnokait a munkásőrök választották, míg a szakasz- és századparancsnokokat, valamint a zászlóaljparancsnokot a karhatalmi parancsnok nevezte ki. A szakaszok élén kivétel nélkül, a katonák gyűlésének jóváhagyása után, a 19. és a 44. gyalogezred pótkeretállományának az altisztjei állottak. A századok tartalékos és továbbszolgáló tiszteket, parancsnokokat kaptak. A zászlóalj parancsnokául Petres János századost, segédtisztnek Kráner József főhadnagyot nevezték ki. Zászlóalj-orvosfőnök pedig dr. Csütörtök József főhadnagy lett. A számvivő altiszteket, a szakácsokat és a szolgálatvezetőket a századok választották. Ami az átszervezés egyik legfontosabb, a későbbi hetekben pedig a politikai hatalomátvétel záloga lett, hogy az egyre gyérülő és számbelileg az alig két századnyi polgárőrséget a munkásőrzászlóalj alá rendelték. Márciusban (24-én) az addig alig, főleg papíron létező polgárőrségtől összesen 200 katonai fegyvert tudtak összeszedni. '" Március elején tehát a Barossban egy kiképzést kapott és kapó, munkásokból álló, fegyverekkel ellátott karhatalmi zászlóalj tapasztalt tisztek és altisztek parancsnoksága alatt állott. Ezenkívül egy zászlóalj nagyságú, de zsoldot nem kapó, milíciajcllegű önkéntes munkásőregység pedig a Honvéd-laktanyában volt. Ök munkaidő után tartották a foglalkozásaikat. A munkaidő utáni elfoglaltság mellett még állandó készültségi alegység, illetve ügyelet tartózkodott a parancsnokságon. Ennek az egységnek a párt, illetve a munkástanács részéről a megbízott parancsnoka Zónig István volt. Az állandó munkásőri ügyeletes szoba telefonszáma a 48-as számú állomás volt. 1 ' 8 Közben az idő elteltével az önkéntes „munkásőregység hétről hétre szaporodott, a polgárőrség (pedig) hétről hétre fogyott. Ugy látszik, hogy a fővárosban és az egész országban így történt, mert lassanként a karhatalom, az egész országban a munkásság kezébe került" - írta a kortárs Bereczk Sándor Kaposvár története című könyvében. 1 ' 9
