Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig (1918. ősze)
A kettős hatalomnak végül is Somogyban tizenegy nappal korábban, március n-én vége lett. A munkástanács és a szociáldemokrata párt első napjaitól kezdve fegyveresen is készült a burzsoá ellenforradalmi támadásra. A nagybirtok lavinaszerű, a szocialistáktól kezdeményezett kisajátítási folyamatát a kisgazdapárt is igyekezett lefékezni, megakadályozni. Mindehhez járult a kinevezett kisgazdapárti kormánybiztos ügye is, ami Somogy, elsősorban Kaposvár munkásságának az éberségét és elszántságát csak fokozta. A szervezett munkások soraiból egyre többen léptek be a munkásőrségbe és naponként ekkor már a Munkásotthonban egy-egy szakasz tartott ügyeletet. A somogyi szociáldemokrata pártvezetőség és a munkástanács, melynek aktív, tapasztalt tagjai főleg az oroszországi internacionalistákból állottak, a baloldali szocialisták bevonásával a közigazgatási hatalomátvételt elhatározta. Az indok; a polgári közigazgatás tehetetlensége, valamint a fokozódó ellenforradalmi és köztörvényes bűnesetek elharapózása volt. A sztrájk és a tömegmozgósítás erejével élő munkástanácsi és pártvezetőség a szervezett munkásokkal a Munkásotthonból (volt Honvédlaktanya) a vármegyeház elé vonult. „A munkások utasítására ekkor ott már a karhatalmi kirendeltség teljesített szolgálatot." Kovács Miksa párttitkár közölte a vármegyei főjegyzővel a munkástanács határozatát, valamint azt, hogy mivel „A közigazgatás fegyveres hatalommal nem rendelkezik, éppen ezért kell, hogy a Munkástanács a maga fegyveres erejével is támogassa a közigazgatás zavartalan menetét és biztosítsa ,a községekben a rendet, amelyet felelőtlen személyek mesterségesen akarnak megbontani." A háromtagú direktórium Tóth Lajos, Latinca Sándor és Peinhoffer Lajos személyében alakult meg. Rövidesen a falragaszon tudatták a lakossággal, hogy a városparancsnokságot Zónig István, míg a karhatalom feletti parancsnokságot Sebők Imre főhadnagy vette át. 180 Bár a háromtagú direktórium tevékenységét a szocialisták először átmenetinek tartották, amíg pártjuk számára megfelelő kormánybiztost nem neveznek ki. Rövidesen, a március 15-én tartott szociáldemokrata „vöröis nap" igazolta a szervezett munkások vezetőinek a várakozását. A Kossuth téren több tízezernyi munkás és agrárproletár előtt a helyi vezetők és a központi szónok, Garbai Sándor beszéltek. Itt, a délelőtti nagygyűlésen, majd délután a Turul Szálló nagytermében tartott pártértekezleten a jelenlévők a megyei hatalomátvétel mellett a termelőszövetkezetek létrehozását is jóváhagyták. Mindkét helyen vörös karszalagos munkásőrök, a munkásőrzászlóalj katonái vigyáztak a rendre. 181 Egy héttel később a tanácsköztársaság kikiáltásakor a Somogy megyei Munkástanács falragaszon adta tudtul, hogy minden hatalom Magyarországon a munkások és parasztok kezébe került. Még az éjszakai órákban valamennyi fontosabb városi objektumot a munkásőrség megszállt. Másnap ezért akadálytalanul kezdődhetett a proletár állam első napja. Ezután a megyében március 22-24-én mindenütt megalakultak a munkástanácsok, melyek „máris megkezdték működésüket. Az egész, megyében, valamint Kaposvárott Is teljes a rend. l " 2 A munkásokból álló fegyveres karhatalmi egység március végén a 44-es dandár munkászászlóaljává alakult. A munkástanács önkéntes fegyveres egységéből, a munkásőrségből, a fiatalabb munkásokat a munkászászlóaljba, illetve a belső karhatalmi századba; később a Latinca Sándor nevét viselő századba osztották be. 1919 májusától többségük részt vett az északi, felvidéki hadjáratban, ahol bátorságukkal, internacionalista áldozatvállalásukkal a dunai népek szabadságküzdelmét képviselték. 183
