Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig (1918. ősze)

„A Kaposvári Munkástanács átiratot küldött a helybeli hatóságokhoz, amelyben közli, hogy a munkástanács 60 tagja belépett a nemzetőrségbe. Ezek a nemzetőrök részben polgári, részben katonaruhában, fegyver nélkül ellenőrző, rendfenntartó szolgálatot teljesítenek és az átvonuló katonaság élelmezésének kiosztását látják cl. Karjukon vörös szalagot viselnek Munkástanács tagja felírással és mindegyiknél a nemzetőrség főparancsnokának, Stecz László dr. főkapitánynak aláírásával ellátott igazolvány van." A Kaposvári Munkástanács ideiglenes helyisége az akkori Kereskedők Egyesületének helyiségeiben, a Korona Szálló I. emeletén november 15-ig volt, ahol állandó ügyeletet is tartottak. Ugyancsak rövidesen innen indultak a fegyveres munkásalegységek az éjszakai járőrözésre is. A 8-10 órai munka után csak éjszakai szolgálatot ellátó alegységeket a város és a megye vezetői december 12-ig igyekeztek leépíteni, és lehetőleg lejáratni. A munkástanács és a szociáldemokrata párt szerencsére az első percektől kezdve felismerte a fegyveres munkásmilícia jelentőségét és azt megvédelmezte. A tél beálltával a problémáik azonban maguktól oldódtak meg. A december 11-12-i fosztogatás előtti napokban építették le az akkor már munkásőrség nevet viselő fél századot. Az éjszakai őrséget ezen a napon már a rendőrség és a katonaság adta. A fosztogatás másnapján a délelőtti órákban az Igazságügyi Palota II. emeleti részén lévő akkori Munkásotthonban a szervezett munkások gyülekeztek. Az itt lévő szociáldemokrata párthelyiségben Kovács Miksa, Tóth Lajos és Szalma István, valamint a szakmák megjelent vezetői elhatározták, hogy a munkásság fegyveres őrségét átszervezik és kibővítik. Január 30-ig itt, illetve ettől az időtől kezdve pedig a volt Honvéd laktanya üres helyiségeiben voltak. Rövidesen kialakult a végleges elhelyezés és a pártszervezet, a munkástanács, valamint a munkásőrség a - patkó alakú földszintes Iáktanya épületét lezáró - hátsó egyemeletes kaszárnyarészbe költözött. Itt a földszinten alakították ki az ügyeletesi és a parancsnoki szobát, valamint a fegyveres lőszerraktárt is. A munkásőrség átszervezésekor nemcsak városi heterogén foglalkozású és vegyes munkahelyi alegységek alakultak. A cukorgyárban, a villany- és vízműtelepen, a vasúton és a vasgyárban külön egy-egy üzemi alegység alakult. A cukorgyári és a vasúti alegységnek géppuskája is volt. Ballá József a vasúton egy védelmi szakasz alakulására emlékezett vissza, melynek parancsnoka Somlai Károly őrmester volt.

159 Várszegi (Will) Lajos (1892-) viszszaemlékezésében a következőket mondotta el i959-ben:

lfi0 „1918. december 11-e után, amikor Kaposvárott a fosztogatás és gyújtogatás történt, megalakult a Munkásotthonban a munkásőrség, ahová én is több társammal önként jelentkeztem. Beosztást kaptam a Fő utca és a Virág utca sarkán lévő Cigli iskolába, ahol 21 elvtárssal ?nint őrsparancsnok \a rend fenntartása érdiekében 1919. március 21-ig, a proletárdiktatúra kikiáltásáig szolgálatot teljesítettem. Március 21-én éjszaka megszálltuk az Osztrák-Magyar Bankot, a Somogy megyei Takarékpénztárát és a cukorgyárat, ahol később mint biztosító őr szolgáltam." Maga Széchenyi főispán 1919. január i-jén a belügyminiszternek azt jelentette, hogy 19

18. december n-e: ,,A szomorú nap óta Kaposváron . . . a munkásőrség és a rendőrség, a volt közös 44. gy. e. posztjával karöltve tartja fenn a rendet."^ A munkásőrök 1918 végén nemcsak az addig elért politikai és gazdasági vívmányok biztosítékai lettek, hanem egyúttal a közrend és a nyugalom első