Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)
Andrássy Antal: A polgári forradalomtól a szocialista forradalomig (1918. ősze)
szükségesebb élelmiszereket és iparcikkeket vásárolhatták meg. Itt a lumpenproletárok lisztet, cukrot hordtak ki az utcára és azt petróleummal leöntve meggyújtották. Tóth Lajos, Szalma István irányításával több szervezett munkás a fáklyaként lobogó különleges máglyát megkísérelte eloltani. A városszéli kisebb és nagyobb csibészek falitükröket, ingaórákat cipeltek a vállukon hazafelé. 138 H. Lina (1857-) bordélytulajdonos, H. Mária (1889-), T. Anna (1893-), H. Julianna (1890-), F. Mária (1897-) kéjnők társaságában - nagy bátyúkkal megrakodva - több üzletet és raktárt kirámoltak. Megjelentek a városszéli lumpen cigányelemek is. Magukkal vittek először mindent, majd a következő üzletbe betörve eldobálták az addig hozott tárgyakat. Többségük büntetett volt, mint B. József (1889-) vagy K. Géza (1895-), vagy II. Benő (1881-), akit korábban 12-szer büntettek. 130 Rövidesen a magához tért és újból beöltözött két tucatnyi rendőr az u f cára kiszórt és használható tartós cikkeket, valamint a megkezdődő házkutatásnál talált lopott tárgyakat a Kossuth térre vitette. Később a lopott tárgyakat ott a tulajdonosa igazolás mellett átvehette. Napokig szállították, illetve hordatta ide a rendőrség a tolvajokkal és az orgazdákkal az ellopott tárgyakat. Másnap, december 12-én délután 16 óra 30 perckor a kaposvári állomásparancsnok a hadügyminiszternek azt jelentette, hogy „a rend nagyjából helyre lett állítva tényleges tisztekkel és altisztekkel". Az alispán az első ijedtség után megkísérelte a rendcsinálás koordinálását. Rövidesen a rendőrség és a csekély létszámú katonai karhatalom parancsnokaival egyetértésben az alispán lezáratta a város kivezető útjait. Ekkor került az első telefonjelentése is a hadügyminisztréium asztalára: h 1 „Az elmúlt éjjel 500 főnyi fegyveres katonaság a városi csőcselékkel szövetkezve, megrohanták a kaposvári üzleteket, majdnem valamennyit feltörték, kirabolták, fölgyújtották. Mindez, óriási lövöldözés közben történt, gépfegyvert is használtak," Később, amikor felmérték a kárt, a 150 üzletben végzett pusztítást mintegy 20 millió koronára becsülték. A kaposvári fosztogatók vidám hangulatban tértek haza, bizonyítja többek között ezt az igali főszolgabíró december 13-i jelentése :„A faluban reggel 9 órakor érkezett az első fegyveres csoport a cukorgyári igazgató fogatán, majd a lövöldözések után negyed óra múlva két-három, majd mindig több és több, főleg igáskocsik érkeztek tele felfegyverzett katonákkal, akik Igal községben leszállva a nagy vendéglöt ellepték és a szeszes italt nagy mértékben fogyasztották." Számuk mintegy 250 főre nőtt, akik a kocsmából kijövet mintegy 200-250 lövést adtak le. A főszolgabíró tőlük értesült, hogy az „elmúlt éj folyamán Kaposvárott nagy zavargás volt, betörésekkel, lopásokkal és rablásokkal karöltve. Az átvonuló katonák, útközben, illetve egyes községekben elrekvirált uradalmi és polgár kocsikkal érkeztek, s ugyancsak innen rekvirált kocsikkal utaztak tovább. Átvonulásuk reggel 9 órától délután 4 óráig tartott s a folytonos lövöldözésekkel állandó izgalomban tartották Igal község közönségét. Mások elbeszéléséből, kik szemtanúk voltak, tudomásomra jutott, hogy az átvonuló katonaságnál nagy mennyiségű ékszerek (gyűrűk, órák, ezüstbotok stb.), bútorok (tükrök, székek), női és férfi kalapok, kelmék, selymek, szövetek, csipkeáruk voltak, melyek minden bizonnyal a kaposvári éjjeli rablásokból származtak." A katonák többségükben tabi, szárszói, karádi. ácsai, andocsi, bonnyai és kárai lakosok voltak.''''
