Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Kaposi Zoltán: A vrászlói uradalom termelése és gazdálkodása a XIX. század első felében

súlyozni kell, mert a „termelés tere"

18

; a föld korszakunkban még mindig a legfontosabb termelési tényező, még mindig a különböző társadalmi osztályok szembenállásának egyik legsarkalatosabb pontját képezi. 3. Az uradalom irányítása és munkaerő-szervezete Korszakunk a feudalizmus utolsó szakasza, amelyikben egyre erősödik a tőkés tendencia, a piac önszabályozó jellege. E folyamatból a gazdálkodás vizsgálatánál számunkra az a legfontosabb, hogy az uradalom milyen piaci eredményt ért el, és ennek a jövedelemnek az elérésében a gazdaság vezetése, irányítása milyen szerepet játszott. Az uradalomnak a termeléshez szüksége volt állandó alkalmazottakra, akik az üzem stratégiai, operatív és ügyviteli feladatait látták cl, ill. élőmunkaerőre, akik az effektív munkatevékenységet folytatták.

1 Az állandó alkalmazottak munkája a feudalizmus évszázadaiban nem szorítkozott csupán gazdasági tevékenységre, hanem kezükben koncentrálódott mint a földesúr megbízottjai, ill. érdekképviselőinek kezében - a nagybirtok kormányzati, közigazgatási és jogszolgáltatási funkciója is.- Látható, hogy megbízatásuk rendkívül sokágú volt, s úgy érezzük, a hagyományos szakirodalmi megkülönböztető kategóriákkal nem is jellemezhetők, mivel a feladatok összeolvadtak. ! A vrászlói uradalomban az 1770-es években az egyes birtokrészeket ispánok irányították, a kilencvenes években egy kasznár volt a vezető személy/

1 Amikor a részbirtoklás megszűnt, s az uradalom újra egy tulajdonos kezén kon— centrálódott, akkor alakult ki az egyszemélyi felelősség megnövekedésével együtt az alábbi sémával bemutatható irányítási rendszer: TULAJDONOS: BORONKAY JÓZSEF TISZTTARTÓ TAHI KERÜLET VRASZLOI KERÜLET liUZSAKI-BOCATl KERÜLET VISZLOI KERÜLET HEDREHLLY1 KERÜLET Ez az állapot egészen 1832-ig, a birtok Zichy-kézre kerüléséig megmaradt. 1832-42 között az uradalom kormányzatilag a Szentgróti Számvevőségi Hivatalhoz tartozott, majd pedig Zichy Károly gróf saját kezébe vette a birtok irányítását, ami maga után vonta az egész kormányzati rendszer átszervezését is.-' A legfontosabb döntéshozatali személy maga a gróf volt, de a stratégiai irányításban osztozott vele jószágigazgatója (bonorum director) is. Tárnok Alajos személyében művelt és sokoldalú ember került a gazdaság élére.

0 „Természetes, hogy a termelés hatékonyságát, amit a termelési tényezők kombinálásának módja és terjedelme határoz meg, messzemenően befolyásolja az irányító személy képessége is."

7 Az operarív vezetés az igazgatón kívül magába foglalta a két számtartóság élén álló számtartót (Haádl György és Hartner Károly), valamint a négy gazdasági kerület ispánjait és azokat a konvenciósokat, akik az uradalom egészében láttak el bizonyos ágazati vezetést, mint pl. a fővadász, ill. az uradalom